A(z édes) víz nélkülözhetetlen az élethez és az egészséghez. Az ember 2-3 napnál tovább nem éli túl a vízhiányt, a víz nem megfelelő minősége pedig betegségek kialakulásához és terjedéséhez vezethet. A víz – élettani szerepe mellett – ugyanakkor elengedhetetlen a mezőgazdaság, az ipar és a kultúra számára is.
A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag: a Föld felületének 71%-át víz borítja. Az ivóvíz mennyiségi és minőségi hiánya mégis napjaink egyik legsúlyosabb környezeti problémájává vált.
Az ún. globális vízproblémák kialakulásához több tényező együttesen vezetett:
- A Földön megtalálható vízkészletek alig 3%-a édesvíz (97% az óceánok és tengerek sós vize). Ennek nagy része (közel 70%-a) ráadásul hótakaró és gleccserek formájában az emberlakta területektől távol található meg.
- Az édesvíz-készletek eloszlása nem egyenletes. Bizonyos területek bőségesen el vannak látva, míg másutt napi gondot okoz a víz hiánya.
- Az ipari forradalom és a népességnövekedés következtében – globálisan nézve – fokozódik a vízfelhasználás.
- A növekvő használat és a klímaváltozás miatt csökken a felhasználható édesvíz mennyisége.
- A nem fenntartható használat – szennyezés, átgondolatlan mezőgazdasági csapolások, túlhasználat – miatt romlik a rendelkezésre álló ivóvízkészlet minősége.
A víz széleskörű felhasználásának következtében a vízkészlet fenti mennyiségi és minőségi problémái súlyos környezeti, társadalmi és gazdasági károkat okoznak. Emberéleteket sodornak veszélybe, gátat szabnak a gazdasági fejlődésnek, élelmiszerhiányhoz és társadalmi konfliktusokhoz vezethetnek, és – a vizes élőhelyek veszélyeztetése révén – a biodiverzitás súlyos sérülését okozzák.
Magyarország vízkészletei jelenleg nincsenek közvetlen veszélyben, tennivaló azoban itthon is akad.
Magyarországon is vannak olyan területek, ahol időről-időre vízminőségi problémák jelentkeznek, és a vizes élőhelyek védelme érdekében is folyamatosan tennünk kell.
Emellett a globális vízhiány közvetetten az élelmiszerhiány és az élelmiszerárak növekedése, a terjedő (és behordozott) fertőző betegségek vagy akár az etnikai és háborús konfliktusokból fakadó társadalmi és szociális következmények (pl. menekültáradat) révén a jövőben nálunk is okozhat problémákat.
Vízkészleteink megőrzése és a tudatos vízhasználat ezért nekünk is elemi érdekünk.
