A felelősségteljes turizmus jellemzői

 

A Felelősségteljes turizmusra vonatkozó fokvárosi nyilatkozat [1] szerint a felelősségteljes turizmus legfontosabb jellemzői és irányelvei – a fenntarthatóság három alappillére szerint csoportosítva – az alábbiak:

Környezeti felelősség:

  • biztosítja a negatív hatások minimalizálását és a pozitív hatások maximalizálást (a környezeti hatások életciklus elemzése alapján);
  • az erőforrásokat fenntartható módon hasznosítja, miközben csökkenti a hulladékképződést és a túlfogyasztást;
  • a természeti sokszínűséget fenntartható módon kezeli, és ahol szükséges hozzájárul annak helyreállításához;
  • a turizmusnak a környezet szempontjából elviselhető mértékét és típusát támogatja;
  • tiszteletben tartja a sérülékeny ökoszisztémák és a védett területek integritását;
  • előmozdítja a fenntartható fejlődésre vonatkozó nevelést és fejleszti a tudatosságot – minden résztvevő számára;
  • biztosítja a legjobb gyakorlatok követését.

Társadalmi felelősség:

  • aktívan bevonja a helyi közösséget a tervezésbe és a döntéshozatalba;
  • biztosítja a negatív hatások minimalizálását és a pozitív hatások maximalizálást (a társadalmi hatások életciklus elemzése alapján);
  • törekszik arra, hogy a turizmus igazi közösségi élmény legyen, amely mindenki – különösen a hátrányos helyzetű közösségek és egyének (pl. fizikai fogyatékossággal élők) – számára elérhető;
  • küzd az emberek szexuális kizsákmányolása, különösen a gyerekek kizsákmányolása ellen;
  • érzékeny a vendéglátó kultúra iránt, fenntartja és bátorítja annak szociális és kulturális sokszínűségét;
  • azon munkálkodik, hogy a turizmus hozzájáruljon az egészségügyi és oktatási helyzet javulásához.

Gazdasági felelősség:

  • biztosítja, hogy a helyi közösségek élvezzék a fejlődés és a beruházások előnyeit, ugyanakkor azok negatív hatása a lehető legkisebb mértékben érintse a helyieket (például az erőforrások elvesztése révén);
  • maximalizálja a helyi gazdasági előnyöket a közösségek bevonása, valamit a turizmus előnyeinek megosztása révén, valamint mindenütt – ahol ez lehetséges – biztosítja, hogy a turizmus szerepet vállaljon a szegénység csökkentésében;
  • olyan minőségi szolgáltatásokat tartalmazó ajánlatokat nyújt, amelyek illeszkednek a célállomás lehetőségeihez, ugyanakkor kiegészítik és fejlesztik azt;
  • olyan módon értékesíti az utazásokat, amely tükrözi a célállomás természeti, kulturális és társadalmi integrációját, és amely a turizmus megfelelő formáját ösztönzi;
  • méltányos és igazságos üzleti gyakorlatokat alkalmaz, pl. igazságos díjakat fizet és alkalmaz, olyan üzleti kapcsolatokat épít ki, amelyben a kockázatokat minimalizálja és megosztja, valamint a nemzetközi elvárásoknak megfelelően foglalkoztatja munkatársait;
  • megfelelő és elegendő támogatást nyújt a kis, közepes és mikró vállalkozások számára annak érdekében, hogy a turizmushoz kapcsolódó vállalkozások virágozzanak és fenntartható módon működhessenek.

[1] A nyilatkozatot a 2002-es johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világkonferencia társrendezvényeként, Cape Townban megtartott, a “Felelősségteljes turizmus a célállomásokon” című konferencia résztvevői fogadták el.