Lépten-nyomon beszélünk róla, mégsem mindig tudjuk pontosan, hogy mit jelent, milyen következményei vannak és mit tehetünk a hétköznapokban ellene.
Az éghajlatváltozás és az ezzel járó környezeti problémák mára olyan jelentőssé váltak, hogy így vagy úgy, de mindannyiunk életét befolyásolják.
Sokszor talán észre sem vesszük vagy egyszerűen csak nem jut eszünkbe, hogy összefüggés van az egyre gyakoribb nyári hőhullámok és nyári viharok, az árvizek, a híradóban látott hurrikánok vagy az éhínség között. Arra pedig végképp nem gondolunk, hogy mindehhez akár nekünk is közünk lehet.
Pedig a kutatók nagy része szerint van. Ők azt gondolják, hogy az éghajlatváltozás legalább részben az emberi tevékenység következménye. A iparosodás, az életszínvonal növekedése, a háztartásokban használt elektromos berendezések, az egyre inkább terjedőben lévő gépkocsihasználat és a Föld népességének rohamos növekedése mind-mind hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.
A földi életet az elmúlt évmilliók során is éghajlati ingadozások és változások jellemezték, Volt már jégkorszak és szárazság is. A mostani változások is egy ilyen „szokásos” változás elemei lehetnek, azonban
a változások üteme és mértéke minden eddigit meghalad.
Ennek oka pedig elsősorban az ún. üvegházhatású gázok túlzottan magas kibocsátásában keresendő.
A Földet ugyanis egy olyan gázokból (az üvegházhatású gázokból) álló burok veszi körül, amely átengedi a napfényt, de nem engedi elszökni a meleget. Leegyszerűsítve tulajdonképpen ez a burok felelős az eddig megszokott hőmérséklet és időjárás fenntartásáért.
Az üvegházhatású gázok 99%-ban CO2-ből, azaz széndioxidból állnak, a maradék egy százalék metán, ózon és egyéb gázok. Kutatások szerint az elmúlt mintegy 150 évben legalább 25 százalékkal nőtt a légkör CO2 koncentrációja, amely nagyrészt felelős az éghajlati változásokért.
A CO2 koncentráció növekedése több okra vezethető vissza:
- A Földön egyre több ember él, így csak a mindennapi szükségletek kielégítéséhez szükséges áruk és termékek előállítása is egyre több széndioxid-kibocsátással jár.
- Az iparosodás és az életszínvonal növekedésével, a fogyasztói társadalom erősödésével egyre többet fogyasztunk. Ezért van az, hogy a fejlettebb (USA, Kanada, Ausztrália) országok kibocsátása jóval magasabb, mint a világátlag.
A CO2 koncentráció növekedése és az éghajlatváltozás jelentős környezeti, természeti és egészségi következményekkel jár.
A jégtakarók olvadása következtében életterük csökkenése miatt veszélybe kerülnek az ott élő állatok, az emelkedő tengerszint pedig emberlakta területeket fenyeget elárasztással. (Európában például Velence vagy Hollandia lehet veszélyben.)
Az időjárási változások ugyanakkor egyaránt hozhatnak nagy esőzéseket és árvizeket, valamint szárazságot és éhínséget is. Sok kutató szerint a szélsőséges időjárás, azaz az egyre gyakoribb hőhullámok, futótüzek, hurrikánok stb. szintén az éghajlatváltozás jelei.
A klímaváltozás – elsősorban a hőmérséklet-emelkedés – ugyanakkor fertőző betegségek kialakulásához és terjedéséhez vezet, valamint számos állatfaj (pl. jegesmedve, teknős) túlélését veszélyezteti.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése felelős ugyanakkor a légszennyezettség növekedéséért, és így a légúti betegségek terjedéséért is.
A klímaváltozás tehát mindannyiunkra nézve súlyos következményekkel jár. A CO2 kibocsátás visszafogásával ugyanakkor sokat tehetünk a folyamat lassítása érdekében.
Energiahatékonysággal, alternatív közlekedési eszközök használatával, a felesleges vásárlások visszafogásával mi magunk is hozzájárulhatunk a problémák enyhítéséhez.