Egy kertes házban élő család a nyári hónapokban a vízfogyasztása átlag 20 százalékát öntözésre fordítja. Idén a hőség miatt ez a mennyiség még nagyobb lehet, de néhány trükkel és okos locsolással faraghatunk belőle.
Míg szüleink generációjának elég volt 3-4 naponta locsolniuk, a globális felmelegedés miatt manapság szinte naponta kell. 2017 első hat hónapjában a sokévi átlagnál helyenként 30 százalékkal kevesebb csapadék hullott Magyarországon, miközben nagyon sok szeles, azaz a talajfelszínt szárító nap volt. És itt ez a június, ami a meteorológiai statisztikák szerint elméletileg a legcsapadékosabb hónap, ehhez képest az ország jelentős részét aszály gyötri.
Az előbb említett 20 százalék még úgy is sokba kerül, ha a helyi vízműveknél locsolási kedvezményt kérünk (nálunk májustól októberig csökkentik a vízdíjat 10 százalékkal ennek köszönhetően). Ám jó tudni, hogy egy finoman permetező öntözőberendezésből csupán a vízcseppek 40-50 százaléka éri el ténylegesen a növényeket, a talajfelszínt, mert a többi elpárolog menet közben. De azt is ki kell fizetni!
Nem lehet megoldás az, ha valamilyen módon leburkolod a kertet, és nem csak azért, mert sok helyütt az önkormányzat szabályozza, hogy a kert mekkora részét kell zölden tartani – azért sem, mert a zöldellő kert jelentős mértékben hűti a környezetét, hiszen a párolgás során hőt von el attól. Át kell tehát gondolnod, miként juttasd ki az éltető vizet növényeidnek, hogy mindannyian jól járjatok.
1. Ne taposd a talajt!
Ha eddig nem is voltak ösvények a kertedben, mostantól alakíts ki néhányat. A talaj vízhasznosító képessége ugyanis nagy mértékben azon múlik, mennyire laza a szerkezete. Ha a sok mászkálástól összetömörödik a talaj, akkor olyanná válik a felszíne, mint a döngölt agyag, mindenfelé szertefolyik rajta a víz, csak pont a növények gyökeréhez nem jut le.
Minél lazább a talaj, annál könnyebb a növényeknek erős gyökeret fejleszteniük: ez segít nekik átvészelni az aszályos időszakokat.
Nagy kérdés, hogy mi lesz így a kertben focizással. Mérlegelni kell: ha ez fontos, akkor tessék beszerezni egy gyepszellőztető tüskés hengert vagy gépet, és azzal időnként végigmenni a pázsiton. Ezzel csökkentheted a mohásodást is, ami megfojtja a füvet. Jó szolgálatot tesz, és felér egy kemény edzéssel, ha hetente vasvillával végigszurkálod az összetömörödött részeket.
2. Öntözz helyben!
Csepegtető öntözőberendezés kialakítása nem mindenkinek egyszerű, viszont 15 százalékra csökkenti a vízveszteséget.
Hasonlóan takarékos módszer, ha a slagra stopgombos öntözőfejet veszel: az ösvényt nem kell locsolni, csak a zöldet. Ugyanezt érheted el locsolókannával is, de az kétségtelenül a legfárasztóbb megoldás.
Lassan locsolj, legyél alapos. Soha ne a növényt locsold, hanem a földet körülötte!
Öntözéshez gyűjtsd az esővizet egy hordóban vagy dézsában, de eső után szorosan fedd le ezeket, nehogy a szúnyogok belepetézzenek. Nálunk az ereszcsatorna úgy van kialakítva, hogy abból egy cső levezet a fal mellett álló hordóhoz, amely minden zuhé során megtelik. Ha már túlcsorog a víz, a cső végét el lehet fordítani egy másik hordóhoz. Ha számodra a hordó nem esztétikus látvány, ásd be a földbe.
Ügyelj arra, hogy MINDIG legyen fedél a tetején, nehogy a gyerekek vagy a háziállatok beleessenek. (Itt található egy angol nyelvű, de metrikus kalkulátor ahhoz, hogy kiszámold, mennyi vizet gyűjthetsz össze a tetődről.)
3. Takard a talajt!
A kívánatos 10-15 centiméter vastag mulcstakaró kialakításához bizony jelentős mennyiséget kell hazacipelni, és nagyon figyelni kell az akciókat, ám felére csökkentheti a kert vízigényét. Sajnos a mulcs csak a fokozott párolgást akadályozza meg, a gyomosodást kevéssé, úgyhogy a gyomlálást nem feltétlenül fogod megúszni.
Ha nem tetszik a mulcs, gondolkodhatsz talajtakaró növényekben, mint amilyen a pimpó, az örökzöld meténg, az erdei pajzsika vagy a pozsgás varjúháj.
Ezek már két-három év alatt beterítik a kiszemelt területet, és árnyékolják a talajt, amely így kevésbé párologtat. Ebben a cikkben van szó ilyenekről, de ezen a linken is találsz példákat. Némelyik talajtakaró növény még az árnyékot is kedveli, tehát ha keleti fekvésű a kerted, egyből két legyet ütsz egy csapásra: nem kell kínlódnod a fényszegénységet elviselő pázsit kialakításával.
A füvesítés egyébként is az utolsó opció legyen, mert a fenntartása valósággal zabálja a pénzt: rendszeresen nyírni, locsolni, gyomirtózni, szellőztetni, tápozni kell, és még akkor sem lesz olyan, mint az angol filmekben. Bármely környezettudatos kerttulajdonos számára ésszerűtlen választás.
4. Reggel locsolj!
Kora reggel van a leghűvösebb, azaz ekkor legkisebb a párolgás mértéke, ekkor legkevesebb a locsolási veszteség.
Nem könnyű csak emiatt korábban kelni, de az esti locsolás kockázatos lehet: ha éjszakára nedvesek maradnak a levelek, megtámadhatják a növényt a kórokozók (például a gombásodás).
Napközben pedig azért nem szabad locsolni, mert Nap sugarait a leveleken megülő vízcseppek nagyítóként erősítik fel, szétégetik a leveleket.
Ha nincs időd reggel öntözni, akkor naplemente után, de még kora este végezd, hogy a növényeknek legyen idejük leszáradni a sötétség beállta előtt. Éjjel csak a csepegtetős módszerrel ajánlott öntözni.
5. Tervezd át a flórát!
Csak azért ne ültess valamit, mert “olyan szép virágja van”. A kiszemelt növényeket igényeik (napfény, víz, szél, tápanyag, talajtípus) oszd csoportokba, és egy ágyásba ültesd a hasonlókat. Ehhez napközben fotózd le többször is a kertedet, hogy legyen képed arról, melyik órában hol van árnyék, és merre tűz a Nap. Ha nagyon szélfútta a kert, érdemes szélfogó kerítést állítani vagy sövényt ültetni, mert a szél erősen szárítja a talajt.
Minél több öntözést igényel a növénycsoport, annál közelebb legyen a vízvételi helyhez. Így akár a kannával is kiszaladhatsz locsolni egyet, nem fogod térdig koptatni közben a lábad, egyszersmind nem is pazarolod a vizet.
Azt is érdemes számításba venni, hogy mennyire érzékeny az adott növény, mennyi tapasztalatod és időd van a gondozására. Ha még csak most ismerkedsz a kertészkedéssel, érdemes olyan fajtákat választanod, amelyek elviselik a lakóhelyed környékén tapasztalható létfeltételeket.
Tegyél egy sétát, és nézd meg, a szomszédoknál milyen fajták virítanak dúsan – azokat érdemes választani! Munka és család mellett naponta jó, ha fél órát tudsz fordítani a kerti munkákra, azt ne egyetlen különleges példány eméssze fel.
6. Ügyelj a növényeid egészségére!
Az egészséges növény elviseli az alkalmankénti vízhiányt (persze ez ne legyen kifogás az öntözés elbliccelésére). Érdemes rendszeresen gyomlálni és trágyázni komposzttal vagy tápoldattal, és az elszáradt vagy beteg részeket azonnal le kell vágni.
Pár éve interjúztam egy kukoricatermelővel, aki azt mondta, a jó gazda a nap felét négykézláb tölti a táblában: nem pajzán okok miatt, hanem mert csak közelről szemlélve veheti észre, hogy milyen állapotban vannak a növényei. A levelek fakó színe, érdes tapintása még a gyakorlatlan kertésznek is elárulja, hogy szomjas a növény. Az elszáradt részek, a tő körül kicserepesedett talaj is hasonló figyelmeztetés.
Én azért is szeretek magam locsolni, nem pedig forgótányéros vagy más automata szórófejet használni, mert közben felmérem a kertet: erről a rózsáról le kell vágni az elnyílt virágokat, abba a süppedésbe fűmaggal kevert homokot kell szórni, a legközelebbi fűnyírás előtt pedig ki kell ásni a meggyfa tősarjait.
A kora reggeli locsolás különleges alkalmat teremt arra, hogy az ember egy kicsit elvonatkoztasson a külvilág stresszétől, és kikapcsoljon a hétköznapi taposómalomból.
Igen, a kert óriási feladat. Úgy szokták mondani, hogy a kertészkedéshez meg kell érni: egy bizonyos életkor, lelkiállapot elérése szükséges ahhoz, hogy a kert fenntartását ne nyűgnek érezzük, hanem örömünket leljünk benne. Növényeink léte rajtunk múlik, de abban biztosak lehetünk, hogy meghálálják a gondoskodást.
Forrás: a cikket a 365.reblog.hu oldalról vettük át. (Olyan jól összefoglalja a lényeget, ennél jobbat mi sem tudtunk volna írni… 😉 )
Víztakarékossági tippjeink segítségével még több vizet spórolhatsz.
