Okos locsolás

Egy kertes házban élő család a nyári hónapokban a vízfogyasztása átlag 20 százalékát öntözésre fordítja. Idén a hőség miatt ez a mennyiség még nagyobb lehet, de néhány trükkel faraghatunk belőle.

Míg szüleink generációjának elég volt 3-4 naponta locsolniuk, a globális felmelegedés miatt manapság szinte naponta kell. 2017 első hat hónapjában a sokévi átlagnál helyenként 30 százalékkal kevesebb csapadék hullott Magyarországon, miközben nagyon sok szeles, azaz a talajfelszínt szárító nap volt. És itt ez a június, ami a meteorológiai statisztikák szerint elméletileg a legcsapadékosabb hónap, ehhez képest az ország jelentős részét aszály gyötri.

Palántaöntözés

Az előbb említett 20 százalék még úgy is sokba kerül, ha a helyi vízműveknél locsolási kedvezményt kérünk (nálunk májustól októberig csökkentik a vízdíjat 10 százalékkal ennek köszönhetően). Ám jó tudni, hogy egy finoman permetező öntözőberendezésből csupán a vízcseppek 40-50 százaléka éri el ténylegesen a növényeket, a talajfelszínt, mert a többi elpárolog menet közben. De azt is ki kell fizetni! 

Nem lehet megoldás az, ha valamilyen módon leburkolod a kertet, és nem csak azért, mert sok helyütt az önkormányzat szabályozza, hogy a kert mekkora részét kell zölden tartani – azért sem, mert a zöldellő kert jelentős mértékben hűti a környezetét, hiszen a párolgás során hőt von el attól. Át kell tehát gondolnod, miként juttasd ki az éltető vizet növényeidnek, hogy mindannyian jól járjatok.

1. Ne taposd a talajt

Ha eddig nem is voltak ösvények a kertedben, mostantól alakíts ki néhányat. A talaj vízhasznosító képessége ugyanis nagy mértékben azon múlik, mennyire laza a szerkezete. Ha a sok mászkálástól összetömörödik a talaj, akkor olyanná válik a felszíne, mint a döngölt agyag, mindenfelé szertefolyik rajta a víz, csak pont a növények gyökeréhez nem jut le. 
Nagy kérdés, hogy mi lesz így a kertben focizással. Mérlegelni kell: ha ez fontos, akkor tessék beszerezni egy gyepszellőztető tüskés hengert vagy gépet, és azzal időnként végigmenni a pázsiton. Ezzel csökkentheted a mohásodást is, ami megfojtja a füvet. Jó szolgálatot tesz, és felér egy kemény edzéssel, ha hetente vasvillával végigszurkálod az összetömörödött részeket.
Minél lazább a talaj, annál könnyebb a növényeknek erős gyökeret fejleszteniük: ez segít nekik átvészelni az aszályos időszakokat.

2. Öntözz helyben

Csepegtető öntözőberendezés kialakítása nem mindenkinek egyszerű, viszont 15 százalékra csökkenti a vízveszteséget. Hasonlóan takarékos módszer, ha a slagra stopgombos öntözőfejet veszel: az ösvényt nem kell locsolni, csak a zöldet. Ugyanezt érheted el locsolókannával is, de az kétségtelenül a legfárasztóbb megoldás. Lassan locsolj, legyél alapos. Soha ne a növényt locsold, hanem a földet körülötte!
Öntözéshez gyűjtsd az esővizet egy hordóban vagy dézsában, de eső után szorosan fedd le ezeket, nehogy a szúnyogok belepetézzenek. Nálunk az ereszcsatorna úgy van kialakítva, hogy abból egy cső levezet a fal mellett álló hordóhoz, amely minden zuhé során megtelik. Ha már túlcsorog a víz, a cső végét el lehet fordítani egy másik hordóhoz. Ha számodra a hordó nem esztétikus látvány, ásd be a földbe. Ügyelj arra, hogy MINDIG legyen fedél a tetején, nehogy a gyerekek vagy a háziállatok beleessenek. (Itt található egy angol nyelvű, de metrikus kalkulátor ahhoz, hogy kiszámold, mennyi vizet gyűjthetsz össze a tetődről.)

3. Takard a talajt

A kívánatos 10-15 centiméter vastag mulcstakaró kialakításához bizony jelentős mennyiséget kell hazacipelni, és nagyon figyelni kell az akciókat, ám felére csökkentheti a kert vízigényét. Sajnos a mulcs csak a fokozott párolgást akadályozza meg, a gyomosodást kevéssé, úgyhogy a gyomlálást nem feltétlenül fogod megúszni. Ha nem tetszik a mulcs, gondolkodhatsz talajtakaró növényekben, mint amilyen a pimpó, az örökzöld meténg, az erdei pajzsika vagy a pozsgás varjúháj. Ezek már két-három év alatt beterítik a kiszemelt területet, és árnyékolják a talajt, amely így kevésbé párologtat. Ebben a cikkben van szó  ilyenekről, de ezen a linken is találsz példákat. Némelyik talajtakaró növény még az árnyékot is kedveli, tehát ha keleti fekvésű a kerted, egyből két legyet ütsz egy csapásra: nem kell kínlódnod a fényszegénységet elviselő pázsit kialakításával. 
A füvesítés egyébként is az utolsó opció legyen, mert a fenntartása valósággal zabálja a pénzt: rendszeresen nyírni, locsolni, gyomirtózni, szellőztetni, tápozni kell, és még akkor sem lesz olyan, mint az angol filmekben. Bármely környezettudatos kerttulajdonos számára ésszerűtlen választás.

4. Reggel locsolj

Kora reggel van a leghűvösebb, azaz ekkor legkisebb a párolgás mértéke, ekkor legkevesebb a locsolási veszteség. Nem könnyű csak emiatt korábban kelni, de az esti locsolás kockázatos lehet: ha éjszakára nedvesek maradnak a levelek, megtámadhatják a növényt a kórokozók (például a gombásodás). Napközben pedig azért nem szabad locsolni, mert Nap sugarait a leveleken megülő vízcseppek nagyítóként erősítik fel, szétégetik a leveleket. Ha nincs időd reggel öntözni, akkor naplemente után, de még kora este végezd, hogy a növényeknek legyen idejük leszáradni a sötétség beállta előtt. Éjjel csak a csepegtetős módszerrel ajánlott öntözni.

5. Tervezd át a flórát

Csak azért ne ültess valamit, mert “olyan szép virágja van”. A kiszemelt növényeket igényeik (napfény, víz, szél, tápanyag, talajtípus) oszd csoportokba, és egy ágyásba ültesd a hasonlókat. Ehhez napközben fotózd le többször is a kertedet, hogy legyen képed arról, melyik órában hol van árnyék, és merre tűz a Nap. Ha nagyon szélfútta a kert, érdemes szélfogó kerítést állítani vagy sövényt ültetni, mert a szél erősen szárítja a talajt. Minél több öntözést igényel a növénycsoport, annál közelebb legyen a vízvételi helyhez. Így akár a kannával is kiszaladhatsz locsolni egyet, nem fogod térdig koptatni közben a lábad, egyszersmind nem is pazarolod a vizet. 
Azt is érdemes számításba venni, hogy mennyire érzékeny az adott növény, mennyi tapasztalatod és időd van a gondozására. Ha még csak most ismerkedsz a kertészkedéssel, érdemes olyan fajtákat választanod, amelyek elviselik a lakóhelyed környékén tapasztalható létfeltételeket. Tegyél egy sétát, és nézd meg, a szomszédoknál milyen fajták virítanak dúsan – azokat érdemes választani! Munka és család mellett naponta jó, ha fél órát tudsz fordítani a kerti munkákra, azt ne egyetlen különleges példány eméssze fel.

6. Ügyelj a növényeid egészségére

Az egészséges növény elviseli az alkalmankénti vízhiányt (persze ez ne legyen kifogás az öntözés elbliccelésére). Érdemes rendszeresen gyomlálni és trágyázni komposzttal vagy tápoldattal, és az elszáradt vagy beteg részeket azonnal  le kell vágni. Pár éve interjúztam egy kukoricatermelővel, aki azt mondta, a jó gazda a nap felét négykézláb tölti a táblában: nem pajzán okok miatt, hanem mert csak közelről szemlélve veheti észre, hogy milyen állapotban vannak a növényei. A levelek fakó színe, érdes tapintása még a gyakorlatlan kertésznek is elárulja, hogy szomjas a növény. Az elszáradt részek, a tő körül kicserepesedett talaj is hasonló figyelmeztetés. 
Én azért is szeretek magam locsolni, nem pedig forgótányéros vagy más automata szórófejet használni, mert közben felmérem a kertet: erről a rózsáról le kell vágni az elnyílt virágokat, abba a süppedésbe fűmaggal kevert homokot kell szórni, a legközelebbi fűnyírás előtt pedig ki kell ásni a meggyfa tősarjait. A kora reggeli locsolás különleges alkalmat teremt arra, hogy az ember egy kicsit elvonatkoztasson a külvilág stresszétől, és kikapcsoljon a hétköznapi taposómalomból.
Igen, a kert óriási feladat. Úgy szokták mondani, hogy a kertészkedéshez meg kell érni: egy bizonyos életkor, lelkiállapot elérése szükséges ahhoz, hogy a kert fenntartását ne nyűgnek érezzük, hanem örömünket leljünk benne. Növényeink léte rajtunk múlik, de abban biztosak lehetünk, hogy meghálálják a gondoskodást.

Forrás: 365.reblog.hu

Mi a vízlábnyom?

waterfootprintA vízlábnyom megmutatja az adott termék előállításához közvetlenül és közvetetten elfogyasztott (vagy beszennyezett) víz mennyiségét. A vízlábnyom mint mutató alkalmazható emellett egyénekre, közösségekre, üzleti szervezetekre, sőt nemzetekre stb. is. Ez esetben azt tükrözi, hogy az adott egyén, közösség, üzleti szervezet, nemzet stb. által elfogyasztott termékek és szolgáltatások előállításához mennyi vizet kellett felhasználni.

A vízlábnyom nem csak a közvetlen fogyasztást, pl. egyének szintjén az ivásra, főzésre, mosásra, tisztálkodásra elhasznált vizet, hanem a közvetett vízhasználatot is tartalmazza, azaz azt a vízfogyasztást is, amely az egyén által elfogyasztott élelmiszer, elhasznált papír, megvásárolt ruhák stb. előállításához is kell. Egy hamburger vízlábnyoma például magában foglalja a húspogácsához szükséges marha felnevelése során elhasznált víz mennyiségét, vagy a zsemléhez felhasznált búza termesztésének és feldolgozásának víz igényét is.

Adott termék vagy egyén, közösség stb. vízlábnyomának kiszámítása ezért rendkívül bonyolult feladat. Az alkalmazott – nagyon soktényezős – modell eredményét (azaz adott vízlábnyomot) ezért minden esetben inkább csak irányadónak, semmint kőbe vésett értéknek kell tekintenünk. Ezért is fordulhat elő, hogy ugyanarra a vizsgált elemre a különböző forrásokban különböző vízlábnyom értékeket találunk. Ráadásul adott termék vízlábnyoma függ az előállítás módjától és helyétől is, ezért ugyanaz a termék – pl. egy kiló kenyér – vízlábnyoma eltérhet attól függően, hogy milyen gabonából (búza, rozs stb.), melyik országban stb. készült.

Az egyes termékek kalkulált vízlábnyoma alapján, az adott ország sajátosságait figyelembe véve, saját fogyasztási szokásainknak megfelelően tudjuk kiszámolni saját vízlábnyomunkat – egy hétre, egy hónapra vagy akár egy évre vonatkozóan – pl. ezzel a kalkulátorral.

Néhány termék vízlábnyoma:

vizlabnyom abra

Forrás: http://www.waterfootprint.org

Víztakarékosság

A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag – a Föld felületének 71%-a -, az édesvíz mennyiségi és minőségi hiánya mégis napjaink egyik legsúlyosabb környezeti problémája, amely a víz élettani, gazdasági és kulturális jelentősége ellenére sem kap elég figyelmet.

A(z édes)víz nélkülözhetetlen az élethez – az ember 2-3 napnál tovább nem éli túl a vízhiányt -, ugyanakkor a víz rendelkezésre állása alapvetően befolyásolja egészségünket is. Hiánya vagy nem megfelelő minősége betegségek kialakulásához és terjedéséhez vezethet – a világon a betegségek 90%-a vízzel kapcsolatos.[Forrás: 50 fontos kérdés a világról – 27. El fog-e fogyni a világon a víz?]
Emellett azonban a víz elengedhetetlen a mezőgazdaság, az ipar és a kultúra számára is; hatással van az országok gazdasági teljesítményére és a kultúra fejlődésére is.

Bár a Föld felületének 71%-át víz borítja, a globális vízkészletek alig 3%-a édesvíz (a maradék 97% az óceánok és tengerek sós vize), melynek nagy része – közel 70%-a – ráadásul hótakaró és gleccserek formájában – az emberlakta területektől távol – található meg. (Ez kb. azt jelenti, hogy ha a Föld vízkészlete egy vödör víz volna, akkor abból kb. egy pohárnyit tudnánk meginni.)
Nem meglepő tehát, hogy az emberiség már ma is a rendelkezésre álló édesvíz-készletek mintegy 50%-át használja. Kutatók szerint azonban – leginkább a népességnövekedés következtében – ez az arány néhány évtizeden belül 70%-ra növekszik, elsősorban azért, mert a vízfelhasználás mindenütt nő a világon (főként a népességnövekedés és az ipari fejlődés következtében), miközben a vízkészletek – a fokozódó felhasználás és a klímaváltozás miatt – folyamatosan apadnak.

Az egyre növekvő vízhasználat és az apadó készletek (mennyiségi probléma) mellett további gondot jelent a tiszta, iható víz elérhetősége (minőségi probléma). Az egész Földet tekintve ma mintegy 2,3 milliárd ember egészsége van veszélyben a rossz minőségű vizek miatt, és naponta mintegy hatezer ember hal meg fertőző ivóvizek miatt (döntően vérhasban), ami többszöröse a háborúban elesettek számának. A vízzel kapcsolatos minőségi problémák nagy részét az ipari fejlődés és a nem megfelelő vízgazdálkodás, főként a mezőgazdasághoz köthető gátak és csapolások nyomán kialakuló csökkenő vízszint és elmocsarasodás okozza. Mindezek következtében a rendelkezésre álló vízkészletek (a Föld teljes vízkészletének 2%-a) egy része szennyezett, emberi fogyasztásra nem vagy korlátozottan alkalmas.

A vízhasználat várható növekedésével és a rendelkezésre álló vízkészletek minőségének romlásával nemcsak napi vízhasználatunk kerül veszélybe, de a mezőgazdaság vízigényén keresztül az élelmiszertermelés és a vizes élőhelyek veszélyeztetése révén a sokszínű növény- és állatvilág is. A vízzel való takarékoskodással és a víz minőségének megőrzésével mi magunk is tehetünk a vízkészleteink megőrzése és vizeink tisztasága érdekében.

A Víz Világnapjának éppen az a célja, hogy megmutassa és tudatosítsa bennünk, hogy a víz mekkora érték és mennyire függünk tőle – gondolj csak bele, mennyire bosszantó, ha csőtörés miatt akár csak egy órára is elzárják a vizet! -, valamint felhívja a figyelmet a vízzel való takarékoskodás és a tiszta víz fontosságára.
Az alábbi javaslatok betartásával Te magad is hozzájárulhatsz vízkészleteink megóvásához!

Takarékoskodj a vízzel!

1. Ne folyasd feleslegesen a vizet!
Ha nem használod ténylegesen – mert például éppen kiveszel még egy megmosandó almát a hűtőből – zárd el a vízcsapot!

2. Fogmosáskor zárd el a csapot vagy használj fogmosó poharat!
Ha folyóvíznél mosol fogat, napi 7 vagy akár 8 liter vizet is elhasználhatsz. Ha csak használatkor folyik a víz, akkor 2 liter is elég.

3. Fürdés helyett zuhanyozz!
A zuhanyzáshoz negyedannyi víz és négyszer kevesebb energia szükséges. Mindez évente 145 kg-mal kevesebb CO2 kibocsátást eredményez.

4. Próbáld ki a matróz-fürdést!
Zuhanyozás közben – amíg szappanozod magad – zárd el a csapot, így jelentős mennyiségű vizet és energiát spórolhatsz. Így 10 perc alatt 150 liter (!) vizet is megspórolhatsz.

5. Zuhanyozz rövidebb ideig!
Öt perc alatt bőven le lehet mosakodni.

6. Használj kis vízátfolyású (hozamú) zuhanyrózsát és szerelj perlátort a csapokba!
Így megmarad a „zubogó víz” élménye, miközben a tényleges fogyasztás jelentősen csökken.

7. Borotválkozás közben zárd el a csapot!

8. Ha csöpög a csap, csináltasd meg minél előbb! Egy elromlott csap miatt egy hét alatt akár egy kádnyi víz is elfolyhat feleslegesen.

9. Várd meg, amíg összegyűlik egy teljes adag mosni való ruha, és csak akkor indíts be a mosógépet!Néhány darab szennyes ruha miatt felesleges elindítani a gépet.

10. Szereltess(etek) be víztakarékos WC tartályt!

11. Használd újra a főzés során felhasznált vizet! Rendszeres főzés esetén akár napi 18 liter vizet is elhasználhatunk az ételeink elkészítéséhez (tisztítás, főzés). Ennek egy része összegyűjtve viráglocsolásra vagy WC öblítésre használható (lenne).

12. A fürdővíz szintén használható később WC öblítésre.

A víz

toA(z édes) víz nélkülözhetetlen az élethez és az egészséghez: az ember 2-3 napnál tovább nem éli túl a vízhiányt, a víz nem megfelelő minősége pedig betegségek kialakulásához és terjedéséhez vezethet. A víz – élettani szerepe mellett – ugyanakkor elengedhetetlen a mezőgazdaság, az ipar és a kultúra számára is.
Bár a víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag – a Föld felületének 71%-át víz borítja -, az ivóvíz mennyiségi és minőségi hiánya mégis napjaink egyik legsúlyosabb környezeti problémájává vált.

Az ún. globális vízproblémák kialakulásához több tényező együttesen vezetett:

  • a Földön megtalálható vízkészletek alig 3%-a édesvíz (97% az óceánok és tengerek sós vize), ennek nagy része (közel 70%-a) ráadásul hótakaró és gleccserek formájában az emberlakta területektől távol található meg;
  • az édesvíz-készletek eloszlása nem egyenletes – bizonyos területek bőségesen el vannak látva, míg másutt napi gondot okoz a víz hiánya;
  • az ipari forradalom és a népességnövekedés következtében – globálisan nézve – fokozódik a vízfelhasználás;
  • a növekvő használat és a klímaváltozás miatt csökken a felhasználható édesvíz mennyisége;
  • a nem fenntartható használat – szennyezés, átgondolatlan mezőgazdasági csapolások, túlhasználat – miatt romlik a rendelkezésre álló ivóvízkészlet minősége.

A víz széleskörű felhasználásának következtében a vízkészlet fenti mennyiségi és minőségi problémái súlyos környezeti, társadalmi és gazdasági károkat okoznak: emberéleteket sodornak veszélybe, gátat szabnak a gazdasági fejlődésnek, élelmiszerhiányhoz és társadalmi konfliktusokhoz vezethetnek, és – a vizes élőhelyek veszélyeztetése révén – a biodiverzitás súlyos sérülését okozzák.

Magyarország vízkészletei jelenleg nincsenek közvetlen veszélyben. Nálunk is vannak azonban olyan területek, ahol időről-időre vízminőségi problémák jelentkeznek, és a vizes élőhelyek védelme érdekében is folyamatosan tennünk kell. Emellett a globális vízhiány közvetetten az élelmiszerhiány és az élelmiszerárak növekedése, a terjedő (és behordozott) fertőző betegségek vagy akár az etnikai és háborús konfliktusokból fakadó társadalmi és szociális következmények (pl. menekültáradat) révén a jövőben nálunk is okozhat problémákat. Vízkészleteink megőrzése és a tudatos vízhasználat ezért nekünk is elemi érdekünk.

Amiért érdemes vizet innunk…

A víz az emberi test tömegének több mint kétharmadát teszi ki. Az emberi agy 95%-a, a vér 82%-a, valamint a tüdők 90%-a vízből épül föl. Az emberi test vízkészletének 2%-os csökkenése kiszáradáshoz vezethet, testünk működésének normális rendje felborulhat.

A víz…

  • Segít fenntartani sejtjeink egészségét és egységét. Testünk épségének fenntartása mellett a betegségek megelőzésében is fontos szerepet játszik.
  • Tápanyagokat és oxigént szállít a sejtjeinkhez.
  • Megőrzi a véráramunk szükséges állagát.
  • Segít anyagcserénk melléktermékeinek, valamint a vizelet eltávolításában.
  • Az izzadáson keresztül szabályozza testhőmérsékletünket.
  • Nedvesen tartja nyálkahártyánkat (pl. a tüdőnkét, a szájunkét).
  • Támogatja az emésztésünket, megóv a székrekedéstől.
  • Csökkenti a hólyaggyulladás kockázatát azzal, hogy távol tartja a baktériumokat.
  • Hidratálóként működik, javítja bőrünk textúráját és megjelenését.
  • Külső hatások tompítójaként szolgál a szemben, továbbá a köldökzsinórban és a magzatburokban a terhesség alatt.

Annak érdekében, hogy testünk megfelelően működjön, pótolnunk kell a mindennapi – a légzéssel, az izzadással, a vizeléssel, a bélműködéssel keletkező – vízveszteséget. A szükséges mennyiség függ az anyagcserénktől, az időjárástól, az általunk elfogyasztott ételtől, és a tevékenységünktől. Több megközelítés is létezik a vízfogyasztás szükséges mennyiségét illetően. De, összességében elmondható, hogy az ajánlott mennyiség általában és átlagosan napi 2 liter, nyári kánikulában akár 3-4 liter is. (Ne felejtsük el, hogy a koffeintartalmú italok és üdítők vízhajtóként hatnak.)

Mellesleg, az egyik legjobb és legolcsóbb szomjoltó a tiszta víz! Igyunk eleget!

Milyen vizet igyunk? Palackozott versus csapvíz…

water1Az egyik legjobb szomjoltó – és általában véve a legegészségesebb – innivalónk a víz.

Ma már számos vízfélét fogyaszthatunk különféle kiszerelésben, csomagolásban. Egy fontos, és igen gyakran elhangzó kérdés: melyiket válasszuk?

Ezt a kérdést nem lehet az adott körülmények figyelembevétele nélkül megválaszolni, de, az alábbiakban felsorolunk érveket és ellenérveket a csapvíz és a palackozott víz vonatkozásában.

Palackozott víz

Érvek mellette:

  • Praktikus, útközben is elérhető
  • Kielégíthet speciális igényeket, pl. magasabb ásványi anyag tartalom (pl. magnézium)
  • Fogyasztható ott is, ahol nem elérhető az ízletes, vagy teljesen tiszta víz

Érvek ellene:

  • Jelentősen terheli környezetünket (műanyag palack, csomagolás, szállítás)
  • Nem tudatos választás egészségkárosító is lehet (túlzott, vagy éppen elégtelen ásványi anyag bevitel)
  • Palackozásnál előfordulhat szennyeződés
  • Addicionális kiadást jelent (hiszen többnyire így is megfizetjük a csapvíz vízdíját)

Csapvíz

Érvek mellette:

  • Hazánkban kifejezetten jó minőségűnek, szervezetünk számára megfelelő összetételűnek számítanak a csapból folyó vizek (vizsgálatok alapján a gyógyszer maradványoktól sem kell félnünk, kb. két tablettányit jelent egy ember számára az egész életére elosztva [Nők Lapja Egészség VI. évf. 6. szám])
  • Nem jelent érzékelhető addicionális kiadást
  • Nem terheli jelentősen a környezetet
  • Kulacsba töltve magunkkal tudjuk vinni

Érvek ellene:

  • Vannak települések, ahol nem megfelelő minőségű, vagy nem szép a színe, ill. nem jó az íze

Minden esetben gondoljuk át, hogy mikor, milyen körülmények között fogunk vizet fogyasztani! Otthonunkban, ha megfelelő íz-világú a csapvíz, bátran fogyaszthatjuk. Ha ragaszkodunk a palackozott vízhez, akkor nagy kiszerelésben vásároljuk meg, mert kevesebb hulladékkal jár. Lehetőség szerint váltogassuk a márkát, hogy ne legyen egyoldalú az ásványi anyag bevitel.

Ha úton vagyunk, utazunk, választhatjuk a kulacsunkat is, amit megtölthetünk csapvízzel. De, ha útközben palackozott vizet veszünk, a palackot igyekezzünk újra használni, és legvégső esetben szabaduljunk meg tőle – ha van rá mód, a szelektív hulladékgyűjtőnél.

Egészségünkre!

Nyári témánk a víz

Nyári témánk a víz. Vajon miért?
Ilyenkor, amikor locsolásra várnak a délutánra már kókadozó szobanövényeink vagy a kerti finomságok; amikor a forró utcákon sétálunk és legszívesebben a strand hideg vizébe ugranánk fejest; amikor sokkal többször vagyunk szomjasak a nap során, és amikor a vízparti nyaralást tervezgetjük… A válasz egyszerű: nyáron előtérbe kerül életünkben a víz!

vizA nyári melegben a szokásos átlagos napi 1,5-2 liter folyadék helyett kétszer annyit is igényel a szervezetünk, többször szomjasak leszünk. Az izzadáshoz, azaz testünk hőmérsékletének normális szinten tartásához, erre szükségünk is van. Márpedig a legjobb szomjoltó – és talán a legegészségesebb is – a tiszta víz, valamint a híg gyógy- és gyümölcstea. De megfelel ilyenkor kiegészítésként a magas víztartalmú gyümölcs és zöldség – mint például az eper, a dinnye vagy az őszibarack, továbbá a paradicsom, az uborka – fogyasztása is.

Ne várjuk meg, míg igazán szomjasak leszünk, folyamatosan pótoljuk a folyadékot; a legjobb, ha mindig magunknál tartunk egy kis innivalót!

Testünk sokszor nem csak belsőleg, hanem külsőleg is szomjazik a lehűlésre, a vízre. A legtöbbünknek egyet jelent a nyaralás a vízparti pihenéssel. Meglátogathatjuk a strandokat – mind a mesterségeseket, mind a természeteseket –, többen a szökőkutak nyújtotta élményfürdőzést sem hagyják ki.
Fontos, hogy a fürdőzések során mindig figyeljünk a sokat hangoztatott szabályra, miszerint felhevült testtel ne mártózzunk meg hirtelen. Igyekezzünk csak az arra kijelölt helyen fürödni, valamint ne ugorjunk fejest ott, ahol nem ismerjük a medert. A vízbe csak a megfelelő napfény elleni védelemmel felszerelkezve – pontosabban naptejjel bekenve – induljunk, lehetőleg ne a déli órákban.
Otthonunkban sokat segíthet a meleg ellen a vizes törülközővel való borogatás, valamint a gyermekek naponta többszöri pancsoltatása.

Többen űznek vízi sportokat is nyáron. Úszni bármikor lehet, viszont a kajak/kenu, vízisí, vitorlázás, wakeboardozás a nyári időszakban a legnépszerűbb. Ha módunkban áll, próbáljuk ki a vízi sportokat!
Szórakozás közben gondoljunk azonban a természetre és a többiek nyugalmára, biztonságára is, azaz inkább az izomerőre épülő, és ne a motoros sportokat válasszuk. Mind az egészség, mind a környezet szempontjából jobban járunk.
Vagy menjünk tavi csónakázós randevúra egy szép nyári estén…

Nyáron sokkal több vizet használunk háztartási és országos viszonylatban is környezetünk ápolása és hűtése céljából.
Locsoljuk a kertet, hogy a termés beérjen, vagy a fű a kertben valamelyest zöld maradjon.
Egyre többen használunk párologtató klímaberendezést, melynek szintén van vízigénye. Az utakat hivatalból locsolják, a gyermekek nagy örömére. Sokan hűtik saját teraszukat, előkertjüket egy kis locsolással.
Ne felejtsük, locsolás esetében is lehetünk környezettudatosak, amennyiben például kútvizet, esővizet vagy a háztartásban keletkezett „maradék” (pl. zöldség-, gyümölcsmosásból, zuhanyozásból megmaradt) vizet használunk!

Mindezek miatt éreztük úgy, hogy a nyári hónapokban – amikor leginkább érezzük, hogy a víz mennyire értékes, életfontosságú – érdemes részletesebben is foglalkoznunk a víz egészségi és környezeti kérdéseivel.
Kezeljük a vizet kincsként, amely bár életünk nélkülözhetetlen része, nem mindenki számára áll bőségesen rendelkezésre!

„A világ szomjas, mert mi éhesek vagyunk!” – Ma van a víz világnapja

WWD2012_LOGO_HG_kicsiAz ENSZ közgyűlésének határozata alapján 1994. óta március 22-én ünnepeljük az éltető vizet.

„A 2012. évi Víz Világnap témája arra szeretné felhívni a figyelmet, milyen sok vizet használunk fel ahhoz, hogy egy egyszerű reggeli – legyen az akár zsömle, tej, felvágott, paradicsom – az asztalunkra kerüljön. A növények, állatok sem élhetnek víz nélkül.” /www.vizvilagnap.hu/

A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag – a Föld felületének 71%-a -, az édesvíz mennyiségi és minőségi hiánya mégis napjaink egyik legsúlyosabb környezeti problémája, amely a víz élettani, gazdasági és kulturális jelentősége ellenére sem kap elég figyelmet.

A(z édes)víz nélkülözhetetlen az élethez – az ember 2-3 napnál tovább nem éli túl a vízhiányt -, ugyanakkor a víz rendelkezésre állása alapvetően befolyásolja egészségünket is. Hiánya vagy nem megfelelő minősége betegségek kialakulásához és terjedéséhez vezethet – a világon a betegségek 90%-a vízzel kapcsolatos. /50 fontos kérdés a világról – 27. El fog-e fogyni a világon a víz?/
Emellett azonban a víz elengedhetetlen a mezőgazdaság, az ipar és a kultúra számára is; hatással van az országok gazdasági teljesítményére és a kultúra fejlődésére is.

Bár a Föld felületének 71%-át víz borítja, a globális vízkészletek alig 3%-a édesvíz (a maradék 97% az óceánok és tengerek sós vize), melynek nagy része – közel 70%-a – ráadásul hótakaró és gleccserek formájában – az emberlakta területektől távol – található meg. (Ez kb. azt jelenti, hogy ha a Föld vízkészlete egy vödör víz volna, akkor abból kb. egy pohárnyit tudnánk meginni.)
Nem meglepő tehát, hogy az emberiség már ma is a rendelkezésre álló édesvíz-készletek mintegy 50%-át használja. Kutatók szerint azonban – leginkább a népességnövekedés következtében – ez az arány néhány évtizeden belül 70%-ra növekszik, elsősorban azért, mert a vízfelhasználás mindenütt nő a világon (főként a népességnövekedés és az ipari fejlődés következtében), miközben a vízkészletek – a fokozódó felhasználás és a klímaváltozás miatt – folyamatosan apadnak.

Az egyre növekvő vízhasználat és az apadó készletek (mennyiségi probléma) mellett további gondot jelent a tiszta, iható víz elérhetősége (minőségi probléma). Az egész Földet tekintve ma mintegy 2,3 milliárd ember egészsége van veszélyben a rossz minőségű vizek miatt, és naponta mintegy hatezer ember hal meg fertőző ivóvizek miatt (döntően vérhasban), ami többszöröse a háborúban elesettek számának. A vízzel kapcsolatos minőségi problémák nagy részét az ipari fejlődés és a nem megfelelő vízgazdálkodás, főként a mezőgazdasághoz köthető gátak és csapolások nyomán kialakuló csökkenő vízszint és elmocsarasodás okozza. Mindezek következtében a rendelkezésre álló vízkészletek (a Föld teljes vízkészletének 2%-a) egy része szennyezett, emberi fogyasztásra nem vagy korlátozottan alkalmas.

A vízhasználat várható növekedésével és a rendelkezésre álló vízkészletek minőségének romlásával nemcsak napi vízhasználatunk kerül veszélybe, de a mezőgazdaság vízigényén keresztül az élelmiszertermelés és a vizes élőhelyek veszélyeztetése révén a sokszínű növény- és állatvilág is. A vízzel való takarékoskodással és a víz minőségének megőrzésével mi magunk is tehetünk a vízkészleteink megőrzése és vizeink tisztasága érdekében.

A Víz Világnapjának éppen az a célja, hogy megmutassa és tudatosítsa bennünk, hogy a víz mekkora érték és mennyire függünk tőle – gondolj csak bele, mennyire bosszantó, ha csőtörés miatt akár csak egy órára is elzárják a vizet! -, valamint felhívja a figyelmet a vízzel való takarékoskodás és a tiszta víz fontosságára.
Az alábbi javaslatok betartásával Te magad is hozzájárulhatsz vízkészleteink megóvásához!

Takarékoskodj a vízzel!

1. Ne folyasd feleslegesen a vizet!
Ha nem használod ténylegesen – mert például éppen kiveszel még egy megmosandó almát a hűtőből – zárd el a vízcsapot!

2. Fogmosáskor zárd el a csapot vagy használj fogmosó poharat!
Ha folyóvíznél mosol fogat, napi 7 vagy akár 8 liter vizet is elhasználhatsz. Ha csak használatkor folyik a víz, akkor 2 liter is elég.

3. Fürdés helyett zuhanyozz!
A zuhanyzáshoz negyedannyi víz és négyszer kevesebb energia szükséges. Mindez évente 145 kg-mal kevesebb CO2 kibocsátást eredményez.

4. Próbáld ki a matróz-fürdést!
Zuhanyozás közben – amíg szappanozod magad – zárd el a csapot, így jelentős mennyiségű vizet és energiát spórolhatsz. Így 10 perc alatt 150 liter (!) vizet is megspórolhatsz.

5. Zuhanyozz rövidebb ideig!
Öt perc alatt bőven le lehet mosakodni.

6. Használj kis vízátfolyású (hozamú) zuhanyrózsát és szerelj perlátort a csapokba!
Így megmarad a „zubogó víz” élménye, miközben a tényleges fogyasztás jelentősen csökken.

7. Borotválkozás közben zárd el a csapot!

8. Ha csöpög a csap, csináltasd meg minél előbb! Egy elromlott csap miatt egy hét alatt akár egy kádnyi víz is elfolyhat feleslegesen.

9. Várd meg, amíg összegyűlik egy teljes adag mosni való ruha, és csak akkor indíts be a mosógépet!Néhány darab szennyes ruha miatt felesleges elindítani a gépet.

10. Szereltess(etek) be víztakarékos WC tartályt!

11. Használd újra a főzés során felhasznált vizet! Rendszeres főzés esetén akár napi 18 liter vizet is elhasználhatunk az ételeink elkészítéséhez (tisztítás, főzés). Ennek egy része összegyűjtve viráglocsolásra vagy WC öblítésre használható (lenne).

12. A fürdővíz szintén használható később WC öblítésre.
További információk a Víz Világnapjáról: www.vizvilagnap.hu.