Mint a legtöbb családi ünnepünk, a húsvét is leginkább a közös nagy evésekről, a dekorációról és az ajándékokról szól. És mint a legtöbb ünnepkor, húsvétkor is hajlamosak vagyunk túlvásárolni magunkat: ilyenkor megugrik a felesleges vásárlások, a hulladék és az élelmiszerpazarlás (kidobott ételek) mennyisége.
Talán nem annyira durva a helyzet, mint karácsonykor, de a húsvét is határozottan dobogós lenne az ünnepek (káros) környezeti hatása versenyben (ha lenne ilyen verseny).
Éppen ezért a húsvéti készülődés során is érdemes a hagyományok követése mellett a környezeti szempontokra is odafigyelni, és olyan megoldásokat választani, amelyekkel környezetbarát(abb)á tehető a húsvét.
A karácsonyi tippjeink egy része ilyenkor (húsvétkor) is megállja a helyét, van azonban néhány „húsvét-specifikus” szempont is, ezért úgy gondoltuk, hasznos lehet egy cikkben összefoglalni, hogy mire érdemes figyelni húsvétkor, ha szeretnénk környezetbarátabbá tenni az ünnepi készülődést.
1. Tojás beszerzése
Valószínűleg az első dolog, ami az ember eszébe jut a húsvét kapcsán, az a főtt tojás és a tojásfestés. Vagy a főtt sonka. De kezdjük most a főtt tojással. 😉
Mivel húsvétkor hagyományosan sok tojás fogy, ilyenkor még inkább érdemes odafigyelni arra, hogy milyen forrásból származó tojást használunk.
A tojásfőzéshez – és a festéshez is – lehetőség szerint helyi gazdaságból származó, szabadtartású és/vagy öko/bio tyúkok tojásait érdemes használni, hiszen ezen megoldásoknak van a legkisebb környezeti hatása. A tojáson található szám segít a választásban: a legelső szám lehetőség szerint 0 (biotojás vagy ökológiai tartás) vagy 1 (szabadtartás) legyen.
(A tojáson található számok jelentéséről itt és itt tájékozódhatsz részletesebben.)
2. Tojásfestés természetesen
A tojásfestés a húsvéti készülődés egyik fő tevékenysége, különösen, ha gyerekek is vannak a családban.
A tojás beszerzése mellett a tojásfestésnél alapvetően két dologra érdemes figyelned:
- hogyan használod fel a tojást, és
- mivel fested meg őket.
Attól függően, hogy milyen célból fested a tojást, kétféleképpen tudod a festéshez előkészíteni, illetve használni:
- Ha el is akarod fogyasztani (meg akarod enni) a tojást, akkor a tojásfestéshez használhatsz főtt tojást – ezzel egyszerűbb bánni, de figyelj arra, hogy megfelelő körülmények között (hidegen) és ne túl sokáig tárold, nehogy megromoljon.
- Ha csak dekorációs célból készítenél festett tojást, akkor inkább kifújt tojást használj, mert az sokáig „eláll”. Ez esetben a tojás belsejét használd fel a sütéshez vagy készíts belőle rántottát.
A tojásfestéshez mindkét esetben használj természetes, növényi alapú festékeket. (Főleg, ha meg is akarod enni a festett, főtt tojást…) A természetes tojásfestésről itt írtunk bővebben.
3. Sonka beszerzése és elkészítése
A sonka beszerzésénél az elsődleges szempont szintén az, hogy helyi gazdaságból származó, szabadtartású és/vagy öko/bio sertés sonkáját részesítsd előnyben.
Ha már beszerezted a sonkát, lehetőség szerint főzd kuktában, mert így sokkal rövidebb idő alatt (kevesebb energia felhasználásával) készül el, és az íze is intenzívebb lesz.
Véletlenül sem akarunk lebeszélni a húsvéti sonkáról (mi sem hagynánk ki 😊), de arra azért most is felhívjuk a figyelmet, hogy a túlzott húsfogyasztás árt a Földnek, így mindenképpen mértékletességre bíztatunk sonka és tojás – sőt minden egyéb húsvéti élelmiszer – fronton (ld. következő pont).
(A mindennapi húsfogyasztásod csökkentéséhez itt találsz tippeket.)
4. Fogyassz mértékkel!
Az alapanyagok beszerzésénél és a menütervezésnél figyelj arra is, hogy ne fogyassz feleslegesen. Az ünnepek alatt hajlamosak vagyunk a szokásosnál többet enni. A kísértés húsvétkor is nagy, hiszen vendégeket várunk és vendégségbe megyünk, mindenhol finomabbnál finomabb falatok és édességek hívogatnak…
Viszont, ha a szokásosnál – és főleg, ha a szervezeted által igényeltnél – többet eszel, végső soron az is élelmiszerpazarlás. Környezeti szempontból szinte mindegy, hogy megeszed ezt a felesleget vagy a kukába dobod. Az egészségednek és az alakodnak 😊 viszont egyáltalán nem tesz jót, ha a szükségesnél többet eszel.
Akárcsak karácsonykor, most is arra biztatunk, hogy ne egyél többet a szokásosnál. Ne arról szóljon az ünnep, hogy folyamatosan túleszed magad és hány kilót hízol a végére.
5. Ne vásárold túl magad!
Mint más ünnepeknél, húsvétkor is hajlamos lehet az ember „mindent is összevásárolni”, hogy „biztosan elég legyen” vagy „mert nem lesz nyitva a bolt”.
Figyelj arra, hogy csak annyi élelmiszert vegyél meg és készíts el, amit – az előző pontban foglaltaknak megfelelően – meg is fogsz/fogtok enni.
Ha mégis kimarad valami, azt lehetőség szerint fagyaszd le vagy használd fel más ételek elkészítéséhez.
6. Vásárolj hulladékmentesen!
A húsvéti bevásárlásnál is figyelj arra, hogy minél kevesebb csomagolási hulladékot vigyél haza:
- ha van a közeledben, vásárolj hulladékmentes boltban vagy piacon,
- vidd magaddal a saját szatyrod vagy tárolódobozod,
- amit lehet – és lejárati időn belül el tudsz fogyasztani – vedd meg nagy kiszerelésben,
- műanyagcsomagolás helyett részesítsd előnyben a papírt (pl. a tojást – ha nem saját tojástartóba kéred – ne műnyagdobozban, hanem papírdobozban vedd meg).
Ebben a cikkünkben további tippeket találsz a műanyaghulladék csökkenéséhez, amelyek akár húsvétkor is bevethetők.
7. Kerüld a felesleges, környezetet terhelő ajándékokat!
A gyerekeknek műanyag játékok helyett ajándékozz természetes anyagból készült játékokat (pl. fajátékokat), készíts velük sógyurmát vagy szervezz közös programot. Jó ötlet, tojásvadászatot tartani a kertben vagy a közeli parkban, ahol a nyeremények lehetnek egészséges nasik, rajzeszközök vagy kisebb közös programok (pl. közös sütés vagy mozizás).
8. Ne vegyél élő nyuszit ajándékba!
Az élő nyuszi elsőre jó ötletnek tűnhet (határozottan természetes 😀 ), azonban a nyúltartás – az egyéb háziállatokhoz hasonlóan – hatalmas (nyúl esetén 10-12 évre szóló) felelősség, amire a legtöbb család egyáltalán nincs felkészülve: sem az ezzel járó feladatokra, sem az anyagi terhekre. A húsvétra kapott és dédelgetett cuki nyuszi néhány nap után általában teherré válik, és menhelyen vagy a parkba, erdőbe kiengedve végzi (ahol általában csak néhány napig él túl).
Nyuszi vásárlás helyett inkább fogadjatok örökbe jelképesen egy állatot valamelyik állatkertben vagy támogassátok (pénzadománnyal, állateledellel, önkéntes munkával stb.) a helyi állatmenhelyeket.
9. Dekorálj ökotudatosan!
A lakás dekorációhoz ne vegyél évente új dekorációkat, hanem készítsd magad a díszeket vagy hasznosítsd újra a korábbiakat.
A díszítéshez pedig használj természetes alapanyagokat (tavaszi virágokat, barkát, szalmát), kifújt tojást, régi újságpapírt, magazinokat vagy használt csomagolópapírt. (Ebben a korábbi cikkünkben utóbbiakra találsz néhány ötletet.)
10. Locsolkodáshoz használj vizet!
A húsvéti készülődés jellemzően a hölgyek felségterülete, van azonban egy kellék (vagy hagyomány), ami elsősorban az urakat érinti: ez pedig nem más, mint a locsolkodás és a kölni…
A kölnik (és parfümök) ökológiai lábnyoma (környezeti hatása) magas – a legmagasabb az összes húsvéti hagyomány közül –, ráadásul sokan nem is szeretik a kölnis locsolkodással járó intenzív illatáradatot, ezért mindenféleképpen érdemes kölni (vagy parfüm) helyett vízzel locsolkodni.
Nem feltétlenül muszáj egy vödör vízzel vagy szódásüveggel útnak indulni, kiürült kölnis üvegbe vagy egyéb kis üvegbe is tölthetsz vizet.
11. Mozogj az ünnepek alatt is minél többet!
A karácsony kapcsán erről írtunk már korábban, ami most – húsvétkor – is megállja a helyét. Talán azzal a megjegyzéssel, hogy remélhetőleg a friss levegőn való mozgást a hó és jég nem fogja majd nehezíteni 😉. Sőt, éppen ellenkezőleg hívogató napsütés és kellemes tavaszi idő segít majd abban, hogy minél több időt tudj a szabad levegőn sétával, túrázással, kerékpározással vagy akár futással tölteni.
Ha nincs kedved kint szaladgálni és örülsz, hogy a húsvéti készülődés után végre leülhetsz, akkor is próbálj meg minél több időt a szabadban tölteni, és a szoba helyett inkább az udvaron vagy a parkban „ücsörögj” a friss levegőn.