A nyári időszámításról

Az Európai Unióban egységesen alkalmazott módszer lényege, hogy a szokásos ébrenléti időszak – ez általában a reggel 7 és este 10 óra közötti időt jelenti – minél közelebb legyen a természetes nappali világosság idejéhez jelentős energiamegtakarítást eredményezve.

stop_watch_cartoonA nyári időszámítás nem új találmány, a 18. század végén Benjamin Franklin már felvetette az ötletet a „Javaslat a világítás költségének csökkentésére” című írásában, melyben azt elemzi, hogy hogyan lehet a gyertyákkal spórolni. Mégis, a nyári időszámítás alkalmazására vonatkozó első komolyabb kísérlet az angol William Willett nevéhez kötődik, aki a 20. század elején javaslatot tett arra, hogy az órákat nyáron állítsák előre a hosszabb nappali világosság jobb kihasználása érdekében. Az ötletből törvényjavaslat lett, ezt azonban nem fogadták el.

A háborús erőforrásokkal való spórolás komoly tényezőnek bizonyult, így először az első, majd a második világháború alatt terjedt igazán el.
Hazánkban először 1954 és 1957 között alkalmazták, a kapacitási nehézségek csökkentésére. 1958-tól szünetelt a nyári időszámítás egészen 1980-ig, amikor villamosenergia megtakarítás érdekében ismét bevezették.

Mint mindennek, az óraátállításnak is számos előnye és hátránya van, többek között:

Előnyök:

  • Délután tovább van világos, így a szabadban eltöltött idő eltöltésének lehetősége is nagyobb.
  • Kevesebb mesterséges fényre van szükség, így országos szinten is mérhető az energiamegtakarítás (a MAVIR információi alapján mínusz egy óra éves szinten 120 gigawattórát takarít meg hazánknak, ami körülbelül 40 ezer család éves fogyasztásának felel meg).
  • Növekszik a turizmusból származó bevétel, mivel a turistáknak több idejük van nappali tevékenységre költeni a pénzüket.

Hátrányok:

  • Néhány ellenző szerint nem jelentős az energiamegtakarítás (sőt, a kaliforniai egyetem – University of California – 2006-os felmérése alapján, Indiána állam háztartásainak villanyszámlája évente 8,6 millió dollárral több a nyári időszámítás miatt, elsősorban a légkondicionáló berendezések használatának következtében).
  • Az átállítás után megugrik a közúti balesetek száma.
  • Az egészségre rövid távon hátrányosan hat, sokan akár két hétig is szenvednek az óraátállítástól (alvászavarok, fejfájás, csökkent koncentrálóképesség, fáradtság stb.).

Érdekességek:

  • 1999 szeptemberében Ciszjordániában még nyári időszámítás volt, azonban Izraelben ekkor már visszaálltak a szokásos időzónára. Ciszjordániai terroristák időzített bombákat juttattak el Izraelben lévő társaiknak, akik nem vették figyelembe, hogy Ciszjordániában bizony még egy órával előrébb járnak, így a bombákon beállított időt félreértve, a tervezett közel 90 áldozat helyett, három terrorista esett áldozatul az akciónak.
  • Nem mindenhol használnak nyári időszámítást, sőt van példa arra is, hogy egy ország egyik részén alkalmazzák, míg másik részén nem. Így van ez például Ausztráliában is, ahol két állam – Északi terület és Queensland – nem használja, a többi viszont igen.
  • Az Egyenlítő környezetében a nap hossza túl keveset változik az év folyamán ahhoz, hogy a különbség kihasználható legyen, ezért az Egyenlítő környékén található országok nem alkalmazzák a nyári időszámítást.

Forrás, további információ:

Miért fontos az energiatakarékosság?

1298577821energiaAz energia előállításához ma még nagy arányban használunk fosszilis nyersanyagokat (szén, kőolaj, földgáz), melyek fűtési vagy elektromos energiává való átalakítása rendkívül környezetszennyező. A mértéktelen energiahasználat így hozzájárul a CO2 kibocsátás magas szintjéhez (a globális klímaváltozás egyik kiváltó okához), valamint növeli a levegőben a szálló por koncentrációját (ami az egyre gyakoribb légúti betegségek – pl. asztma – kialakulásához vezet.) A Föld fosszilis nyersanyagkészletei ráadásul kifogyóban vannak, egyre nehezebben hozzáférhetővé és egyre drágábbá válnak. Mindezek szükségessé teszik, hogy az energiával takarékosan bánjunk és csökkentsük fogyasztásunkat.
Talán meglepő, de az energiafogyasztás csökkentését nem csak úgy lehet elérni, ha elektromos eszközeinket többé nem használjuk. Némi odafigyeléssel, egyszerű fogásokkal és a használat racionalizálásával szinte észrevétlenül spórolhatunk energiafelhasználásunkon.

Egyszerű energiatakarékossági tippek:

1. Ne égesd feleslegesen a lámpákat! Amikor csak lehet, használd a természetes fényt!

2. Kapcsold le a villanyt, ha már nincs szükséged rá! Például ha utolsóként hagyod el a tantermet…

3. Készenléti állapot helyett kapcsold ki! Ha befejezted a tévézést, a tévékészüléket kapcsold ki, ne csak a távirányítót!

4. Állítsd alvó üzemmódba a számítógépet, amikor nem használd! 70%-kal kevesebb energiát fogyaszt így a géped.

5. Éjszakára mindig kapcsold ki a számítógépet, ne hagyd alvó vagy képernyővédős üzemmódban! 70 kg CO2-t tudsz megtakarítani így évente.

6. Ha már nem használod, húzd ki a töltőt! A modern (kisméretű) töltők nem fogyasztanak energiát, amikor nem töltenek, de ha nem vagy biztos benne, hogy a Tiéd ilyen, inkább húzd ki!

7. Mindig csak annyi vizet forralj fel, amennyire éppen szükséged van! A feleslegesen felforralt víz energiapazarlást jelent, ráadásul a vízforralóban maradó víz gyakran a lefolyóban végzi.

8. Ne nyitogasd feleslegesen a hűtőt! A sok nyitogatástól a hűtő újra és újra bekapcsol, így jóval több energiát fogyaszt.

9. Csavard lejjebb a fűtést! Télen sem kell szaunát csinálnod a szobádban. Inkább vegyél fel egy pulcsit vagy egy jó meleg zoknit!

10. A nyári melegben légkondicionáló helyett használj ventillátort! Kevesebb energiát fogyaszt és az egészségednek is jobbat tesz.

11. Ne hűts fölöslegesen! Ha mégis légkondizol, nyáron vedd kisebbre (2 C°-kal legyen több a szobában)! A túl nagy hőmérséklet különbség az egészségednek sem tesz jót, és több energiát is fogyaszt.

12. Szellőztess intenzíven és röviden! Amikor szellőztetsz, hagyd az ablakot tárva néhány percig (kereszthuzatot is csinálhatsz, ha tudsz), majd utána csukd be újra. Ez jobb módszer, mint hosszú időn keresztül tartó szellőztetéssel hagyni a meleget elszökni a lakásból.

13. Lift helyett menj lépcsőn! Energiát takarítasz meg és az egészségednek is jót teszel; sosem árt egy kis extra mozgás.

14. Járj munkába, iskolába gyalog vagy biciklivel! A néhány kilométernél nem hosszabb utakat nyugodtan megteheted biciklivel vagy gyalog is. (Jó a környezetnek és az egészségnek is.)

15. Vásárolj hazait! A Magyarországon előállított termékeket nem kell messziről ideszállítani, így ezek vásárlásával szintén jelentős energiát spórolhatsz meg.

A klímaváltozásról

Lépten-nyomon beszélünk róla, mégsem mindig tudjuk pontosan, hogy mit jelent, milyen következményei vannak és mit tehetünk a hétköznapokban ellene.

Az éghajlatváltozás és az ezzel járó környezeti problémák mára olyan jelentőssé váltak, hogy így vagy úgy, demindannyiunk életét befolyásolják. Sokszor talán észre sem vesszük vagy egyszerűen csak nem jut eszünkbe, hogy összefüggés van az egyre gyakoribb nyári hőhullámok és nyári viharok, az árvizek, a híradóban látott hurrikánok vagy az éhínség között. Arra pedig végképp nem gondolunk, hogy mindehhez akár nekünk is közünk lehet. Pedig a kutatók nagy része szerint van. Ők azt gondolják, hogy az éghajlatváltozás legalább részben az emberi tevékenység következménye. A iparosodás, az életszínvonal növekedése, a háztartásokban használt elektromos berendezések, az egyre inkább terjedőben lévő gépkocsihasználat és a Föld népességének rohamos növekedése mind-mind hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.

klimavaltA földi életet az elmúlt évmilliók során is éghajlati ingadozások és változások jellemezték, Volt már jégkorszak és szárazság is. A mostani változások is egy ilyen „szokásos” változás elemei lehetnek, azonban a változások üteme és mértéke minden eddigit meghalad. Ennek oka pedig elsősorban az ún. üvegházhatású gázok túlzottan magas kibocsátásában keresendő. A Földet ugyanis egy olyan gázokból (az üvegházhatású gázokból) álló burok veszi körül, amely átengedi a napfényt, de nem engedi elszökni a meleget. Leegyszerűsítve tulajdonképpen ez a burok felelős az eddig megszokott hőmérséklet és időjárás fenntartásáért. Az üvegházhatású gázok 99%-ban CO2-ből, azaz széndioxidból állnak, a maradék egy százalék metán, ózon és egyéb gázok. Kutatások szerint az elmúlt mintegy 150 évben legalább 25 százalékkal nőtt a légkör CO2 koncentrációja, amely nagyrészt felelős az éghajlati változásokért.

A CO2 koncentráció növekedése több okra vezethető vissza:

  • A Földön egyre több ember él, így csak a mindennapi szükségletek kielégítéséhez szükséges áruk és termékek előállítása is egyre több széndioxid-kibocsátással jár.
  • Az iparosodás és az életszínvonal növekedésével, a fogyasztói társadalom erősödésével egyre többet fogyasztunk. Ezért van az, hogy a fejlettebb (USA, Kanada, Ausztrália) országok kibocsátása jóval magasabb, mint a világátlag.

A CO2 koncentráció növekedése és az éghajlatváltozás pedig jelentős környezeti, természeti és egészségi következményekkel jár. A jégtakarók olvadása következtében életterük csökkenése miatt veszélybe kerülnek az ott élő állatok, az emelkedő tengerszint pedig emberlakta területeket fenyeget elárasztással (Európában például Velence vagy Hollandia lehet veszélyben). Az időjárási változások ugyanakkor egyaránt hozhatnak nagy esőzéseket és árvizeket, valamint szárazságot és éhínséget is. Sok kutató szerint a szélsőséges időjárás, azaz az egyre gyakoribb hőhullámok, futótüzek, hurrikánok stb. szintén az éghajlatváltozás jelei. A klímaváltozás – elsősorban a hőmérséklet-emelkedés – ugyanakkor fertőző betegségek kialakulásához és terjedéséhez vezet, valamint számos állatfaj (pl. jegesmedve, teknős) túlélését veszélyezteti. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése felelős ugyanakkor a légszennyezettség növekedéséért és így a légúti betegségek terjedéséért is.

A klímaváltozás tehát mindannyiunkra nézve súlyos következményekkel jár. A CO2 kibocsátás visszafogásával ugyanakkor sokat tehetünk a folyamat lassítása érdekében. Energiahatékonysággal, alternatív közlekedési eszközök használatával, a felesleges vásárlások visszafogásával mi magunk is hozzájárulhatunk a problémák enyhítéséhez.

Március 6-a az Energiatakarékosság Világnapja

A nap célja felhívni a figyelmet a hatékonyabb energiafelhasználásra, az energiamegtakarítási lehetőségekre és az alternatív energiaforrások használatára. Ebből az alkalomból összegyűjtöttünk néhány egyszerű tippet, melyekkel különösebb erőfeszítés nélkül takaríthatsz meg energiát.

Miért fontos az energiatakarékosság?

1298577821energiaAz energia előállításához ma még nagy arányban használunk fosszilis nyersanyagokat (szén, kőolaj, földgáz), melyek fűtési vagy elektromos energiává való átalakítása rendkívül környezetszennyező. A mértéktelen energiahasználat így hozzájárul a CO2 kibocsátás magas szintjéhez (a globális klímaváltozás egyik kiváltó okához), valamint növeli a levegőben a szálló por koncentrációját (ami az egyre gyakoribb légúti betegségek – pl. asztma – kialakulásához vezet.) A Föld fosszilis nyersanyagkészletei ráadásul kifogyóban vannak, egyre nehezebben hozzáférhetővé és egyre drágábbá válnak. Mindezek szükségessé teszik, hogy az energiával takarékosan bánjunk és csökkentsük fogyasztásunkat.
Talán meglepő, de az energiafogyasztás csökkentését nem csak úgy lehet elérni, ha elektromos eszközeinket többé nem használjuk. Némi odafigyeléssel, egyszerű fogásokkal és a használat racionalizálásával szinte észrevétlenül spórolhatunk energiafelhasználásunkon.

Egyszerű energiatakarékossági tippek:

1. Ne égesd feleslegesen a lámpákat! Amikor csak lehet, használd a természetes fényt!

2. Kapcsold le a villanyt, ha már nincs szükséged rá! Például ha utolsóként hagyod el a tantermet…

3. Készenléti állapot helyett kapcsold ki! Ha befejezted a tévézést, a tévékészüléket kapcsold ki, ne csak a távirányítót!

4. Állítsd alvó üzemmódba a számítógépet, amikor nem használd! 70%-kal kevesebb energiát fogyaszt így a géped.

5. Éjszakára mindig kapcsold ki a számítógépet, ne hagyd alvó vagy képernyővédős üzemmódban! 70 kg CO2-t tudsz megtakarítani így évente.

6. Ha már nem használod, húzd ki a töltőt! A modern (kisméretű) töltők nem fogyasztanak energiát, amikor nem töltenek, de ha nem vagy biztos benne, hogy a Tiéd ilyen, inkább húzd ki!

7. Mindig csak annyi vizet forralj fel, amennyire éppen szükséged van! A feleslegesen felforralt víz energiapazarlást jelent, ráadásul a vízforralóban maradó víz gyakran a lefolyóban végzi.

8. Ne nyitogasd feleslegesen a hűtőt! A sok nyitogatástól a hűtő újra és újra bekapcsol, így jóval több energiát fogyaszt.

9. Csavard lejjebb a fűtést! Télen sem kell szaunát csinálnod a szobádban. Inkább vegyél fel egy pulcsit vagy egy jó meleg zoknit!

10. A nyári melegben légkondicionáló helyett használj ventillátort! Kevesebb energiát fogyaszt és az egészségednek is jobbat tesz.

11. Ne hűts fölöslegesen! Ha mégis légkondizol, nyáron vedd kisebbre (2 C°-kal legyen több a szobában)! A túl nagy hőmérséklet különbség az egészségednek sem tesz jót, és több energiát is fogyaszt.

12. Szellőztess intenzíven és röviden! Amikor szellőztetsz, hagyd az ablakot tárva néhány percig (kereszthuzatot is csinálhatsz, ha tudsz), majd utána csukd be újra. Ez jobb módszer, mint hosszú időn keresztül tartó szellőztetéssel hagyni a meleget elszökni a lakásból.

13. Lift helyett menj lépcsőn! Energiát takarítasz meg és az egészségednek is jót teszel; sosem árt egy kis extra mozgás.

14. Járj munkába, iskolába gyalog vagy biciklivel! A néhány kilométernél nem hosszabb utakat nyugodtan megteheted biciklivel vagy gyalog is. (Jó a környezetnek és az egészségnek is.)

15. Vásárolj hazait! A Magyarországon előállított termékeket nem kell messziről ideszállítani, így ezek vásárlásával szintén jelentős energiát spórolhatsz meg.