A nyári időszámításról

Az Európai Unióban egységesen alkalmazott módszer lényege, hogy a szokásos ébrenléti időszak – ez általában a reggel 7 és este 10 óra közötti időt jelenti – minél közelebb legyen a természetes nappali világosság idejéhez jelentős energiamegtakarítást eredményezve.

stop_watch_cartoonA nyári időszámítás nem új találmány, a 18. század végén Benjamin Franklin már felvetette az ötletet a „Javaslat a világítás költségének csökkentésére” című írásában, melyben azt elemzi, hogy hogyan lehet a gyertyákkal spórolni. Mégis, a nyári időszámítás alkalmazására vonatkozó első komolyabb kísérlet az angol William Willett nevéhez kötődik, aki a 20. század elején javaslatot tett arra, hogy az órákat nyáron állítsák előre a hosszabb nappali világosság jobb kihasználása érdekében. Az ötletből törvényjavaslat lett, ezt azonban nem fogadták el.

A háborús erőforrásokkal való spórolás komoly tényezőnek bizonyult, így először az első, majd a második világháború alatt terjedt igazán el.
Hazánkban először 1954 és 1957 között alkalmazták, a kapacitási nehézségek csökkentésére. 1958-tól szünetelt a nyári időszámítás egészen 1980-ig, amikor villamosenergia megtakarítás érdekében ismét bevezették.

Mint mindennek, az óraátállításnak is számos előnye és hátránya van, többek között:

Előnyök:

  • Délután tovább van világos, így a szabadban eltöltött idő eltöltésének lehetősége is nagyobb.
  • Kevesebb mesterséges fényre van szükség, így országos szinten is mérhető az energiamegtakarítás (a MAVIR információi alapján mínusz egy óra éves szinten 120 gigawattórát takarít meg hazánknak, ami körülbelül 40 ezer család éves fogyasztásának felel meg).
  • Növekszik a turizmusból származó bevétel, mivel a turistáknak több idejük van nappali tevékenységre költeni a pénzüket.

Hátrányok:

  • Néhány ellenző szerint nem jelentős az energiamegtakarítás (sőt, a kaliforniai egyetem – University of California – 2006-os felmérése alapján, Indiána állam háztartásainak villanyszámlája évente 8,6 millió dollárral több a nyári időszámítás miatt, elsősorban a légkondicionáló berendezések használatának következtében).
  • Az átállítás után megugrik a közúti balesetek száma.
  • Az egészségre rövid távon hátrányosan hat, sokan akár két hétig is szenvednek az óraátállítástól (alvászavarok, fejfájás, csökkent koncentrálóképesség, fáradtság stb.).

Érdekességek:

  • 1999 szeptemberében Ciszjordániában még nyári időszámítás volt, azonban Izraelben ekkor már visszaálltak a szokásos időzónára. Ciszjordániai terroristák időzített bombákat juttattak el Izraelben lévő társaiknak, akik nem vették figyelembe, hogy Ciszjordániában bizony még egy órával előrébb járnak, így a bombákon beállított időt félreértve, a tervezett közel 90 áldozat helyett, három terrorista esett áldozatul az akciónak.
  • Nem mindenhol használnak nyári időszámítást, sőt van példa arra is, hogy egy ország egyik részén alkalmazzák, míg másik részén nem. Így van ez például Ausztráliában is, ahol két állam – Északi terület és Queensland – nem használja, a többi viszont igen.
  • Az Egyenlítő környezetében a nap hossza túl keveset változik az év folyamán ahhoz, hogy a különbség kihasználható legyen, ezért az Egyenlítő környékén található országok nem alkalmazzák a nyári időszámítást.

Forrás, további információ: