A hulladékról

Nem titok, hogy napjainkban az ún. fogyasztói társadalom napjait éljük. A reklámok csábításának vagy a legújabb divathóbortnak engedelmeskedve naponta vesszük az újabb és újabb termékeket. Kipróbáljuk az éppen aktuális csoda fogkrémet, megvesszük a legújabb zabpelyhet, veszünk egy új cipőt csak azért, hogy legyen mit felvennünk ahhoz a gyönyörű új felsőhöz és évente lecseréljük az egyébként még jól működő telefonunkat. Olyan dolgokat is megveszünk, amire igazándiból nincs is szükségünk. Aztán, ha meguntuk, elromlott vagy elhasználtuk, megy a szemétbe. Mert a fogyasztói társadalom erről szól. Az határoz meg minket, hogy mivel rendelkezünk: van-e házunk, autónk, megengedhetjük-e magunknak a legújabb kütyüket, a legdivatosabb ruhákat. Nem a mi hibánk. A gyártók és kereskedők ebből élnek, ebből veszik az ő saját házukat, autójukat, helyüket a fogyasztói társadalomban. És mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél többet adjanak el, akkor is, ha nincs rá szükségünk. Nem az ő hibájuk. Ilyen világban élünk. De tehetünk ellene. Sőt tennünk kell ellene!

Magyarországon évente egy ember körülbelül 500 kg (háztartási) hulladékot termel. Ennek egy része újrafelhasználható (lenne), más része hulladéklerakókban vagy hulladékégetőkben végzi. A szemét lassan betemet minket, miközben nem egyszer a hulladékégetők a levegőt, a szemétlerakók a talajt és vizeinket szennyezik. Pedig a megoldás a kezünkben van.
Szelektív hulladékgyűjtéssel növelhetjük az újrahasznosításra kerülő hulladék mennyiségét, tudatos fogyasztással pedig elkerülhetjük nagy mennyiségű feleslegesen előállított hulladék keletkezését. Ezzel azonban nemcsak a minket körülvevő szemét mennyiségét csökkentjük, hanem a fogyóban lévő erőforrások felhasználását is, hiszen a meg nem vásárolt szemét előállításához egyáltalán nem használtak fel erőforrást, az újrahasznosított alapanyagból előállított termékekhez pedig a szokásosnál lényegesen kevesebbet.