Műanyagmentes július

A műanyag olcsó és kényelmes, ezért napjainkra olyan mértékben elterjedt, hogy szinte elkerülhetetlenné vált. Pedig a műanyag káros a környezetre előállítása során és használatát követően is… 

Problémák a műanyaggal

A műanyag használata jelentősen növeli ökolábnyomunkat: a teljes fosszilis energiafelhasználás 6%-át a műanyaggyártás adja. A műanyaggal a legnagyobb probléma azonban az, hogy lebomlási ideje több száz év. (Min. 100, de lehet 300-400, sőt akár 1000 év is. Igazándiból nem tudjuk pontosan, hogy mennyi, mert az első műanyag legyártása óta még nem telt el elég idő…)

Ráadásul a lebomlás során üvegházhatású gázok (széndioxid és metán) kerülnek a légkörbe, valamint a bomló hulladék szennyezi a talajt és a talajvizet is, a hulladékégetőben történő ártalmatlanítás során pedig erősen mérgező dioxinok és hidrogén-cianidok keletkeznek.

Jelentős mennyiségű műanyag (nejlonszatyor, szívószál, fültisztító, PET-palack) végzi azonban a Föld tengereiben és óceánjaiban is, és több ezer tengeri emlős, teknős és más állat pusztul el amiatt, hogy lenyeli az élelemnek hitt műanyagot.

Sőt a műanyag beépül a táplálékláncba is. A kisebb halakat, rákokat és kagylókat legtöbbször egészben (belső részeikkel együtt) fogyasztjuk, így a bennük felgyűlt műanyagot is megesszük. De nem kell halat enni sem ahhoz, hogy műanyagot fogyasszunk. Az egyéb táplálékon (pl. rizsszemen) is megtapadnak a műanyagszemcsék – ún. mikroműanyagok – és azok elfogyasztásával így a műanyag a szervezetünkbe kerül. De például a vízben is van mikroműanyag, és ezen az sem segít, sőt inkább ront a helyzeten, ha palackos vizet iszunk

A szelektív gyűjtés nem megoldás

Bár a szelektíven gyűjtött műanyaghulladék újrahasznosításra kerül, a szelektív hulladékgyűjtés önmagában nem jelent megoldást.

Egyrészt az újrahasznosítási folyamat nem 100%-os, azaz szükség van elsődleges nyersanyagok bevonására is.

Másrészt az újrahasznosított termék csökkentett értékű lesz, azaz például a PET palackból már nem lehet új PET palackot előállítani, hanem csak valamilyen kevésbé tiszta műanyagot, pl. virágládákat.

Harmadrészt – a minőségromlás miatt – az újrahasznosítási ciklusok száma is korlátozott. 

A valódi megoldás a műanyaghasználat csökkentése

Valódi megoldást a használt műanyagok csökkentése, azaz a műanyagmentesség jelenti. Ezt a célt, azaz az általunk használt műanyag – főként az egyszer használatos műanyagok – csökkentését kívánja elérni az Ausztráliában életre hívott Műanyagmentes Július kihívás is.

A kihívás célja nem az, hogy egyik napról a másikra száműzzük a műanyagot az életünkből. És főleg nem az, hogy mindezt egy hónapra tegyük, augusztus 1-től pedig visszaálljuk a “műanyagos” életmódra. És persze nem is az, hogy júniusban mindent előre megvegyünk, amire júliusban szükségünk lehet, hogy aztán augusztus 1-én elmondhassunk, hogy nem vettünk semmilyen műanyagot júliusban. 

A cél az, hogy felhívjuk a figyelmet a műanyagok veszélyeire és a felhasznált műanyag mennyiségének csökkentésére, illetve, hogy fenntartható megoldásokat találjunk az általunk használt műanyagok csökkentésére. A műanyagmentes július remek alkalom arra, hogy  új – műanyagmentes – megoldásokat próbáljunk ki, és új szokásokat vegyünk fel, amelyekkel éves szinten akár jelentősen is csökkenthetjük a műanyag hulladékunkat. 

Apró lépésekkel a műanyagmentesség felé

Számos lehetőség van a műanyaghasználat csökkentésére a legegyszerűbb lépésektől a bonyolultabb, nagyobb lemondással vagy magasabb költségekkel járó megoldásokig. Nem kell mindjárt a legbonyolultabbal kezdeni. Kezdd egyszerűbb, szinte már magától értetődő lépésekkel, és amint ezek már a mindennapi életed részéve váltak (vagy legalábbis a lehetőségekhez mérten bevezetted és követed őket), lépj szintet és próbálj ki más megoldásokat. 

Mindehhez csokorba gyűjtöttünk sok-sok tippet, amikből kedvedre válogathatsz. Műanyagmentes tippjeinket ide kattintva találod.  

További olvasnivalók: