Betiltják az eldobható műanyagok használatát az EU-ban

Jóváhagyta a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokat szerdán az Európai Parlament, amelyek értelmében 2021-tól betiltják azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetőek.

A strasbourgi plenáris ülésen 560:35 arányban megszavazott, még az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács jóváhagyására váró egyezség értelmében betiltják többek között a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, oxidatív úton lebomló műanyagokat, ételtartókat, expandált polisztirolból készült poharakat és ezeket kizárólag fenntartható anyagokból lehet majd készíteni.

Azon termékeknél, amelyeknél még nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák, a hangsúly elsősorban a használat korlátozásán lesz a tagállami intézkedések, a gyártókra vonatkozó követelmények, valamint a hulladékgazdálkodási előírások révén.

A műanyag flakonoknak is mennie kell

A tagállamoknak 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, a műanyag palackoknak 2025-re legalább 25 százalékukban, 2030-ra pedig már 30 százalékukban újrahasznosított anyagból kell állniuk.

A jogszabály emellett többek között a dohánygyártók esetében megerősíti a „szennyező fizet” elvet: bevezeti ugyanis a gyártók kiterjesztett felelősségét. Hasonló rendszer lép életbe a halászfelszerelések terén is, ahol ezentúl a gyártók (nem pedig a halászok) tartoznak felelősséggel a tengeren elvesztett halászhálók begyűjtésének költségeiért.

A jogszabály szerint kötelezővé kellene tenni a csomagoláson feltüntetett figyelmeztetést, amely szerint a műanyag füstszűrős cigaretta eldobása káros a környezetre. Ugyanez vonatkozik a műanyag poharakra, a nedves törlőkendőkre, és az intimbetétekre.

22 milliárd eurónyi pénz takarítunk meg így

Frédérique Ries belga liberális jelentéstevő szerint “a jogszabály 22 milliárd euróval csökkenti a környezetnek okozott kár összegét – ennyibe kerül 2030-ig a műanyag szemét Európában. Az Uniónak mostantól van egy környezetvédelmi modellje, amelyet a tengerekbe áramló műanyagszemét globális problémája miatt nemzetközi szinten is terjesztenie kell. A bolygó szempontjából ez elengedhetetlen.”

Az Európai Bizottság adatai szerint a tengerekbe kerülő szemét 80 százaléka műanyag. A jogszabálytervezet által korlátozott műanyagok az összes tengeri szemét 70 százalékát teszik ki. A lassan bomló műanyag felgyűlik a tengereken, óceánokon és a világ és Európa strandjain. A tengeri élőlények – tengeri teknősök, fókák, bálnák és madarak, de halak, kagylók és rákfélék- szervezetében már megjelent a műanyag, amely így az emberi élelmiszerláncban is jelen van.

Jóváhagyták a személyautók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséről szóló szabályokat is

A parlament elfogadta a személyautók és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséről szóló megállapodást is.

A strasbourgi plenáris ülésen 521:63 arányban megszavazott, bár még az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács jóváhagyására váró egyezség értelmében az új személyautóknál 37,5 százalékkal, míg a könnyű haszongépjárműveknél 31 százalékkal kell leszorítani az átlagos szén-dioxid-kibocsátást 2030-ra a 2021-es szinthez képest.

Az Európai Unió társjogalkotó intézményei decemberben hozták tető alá az előzetes megállapodást, ami szakértők szerint fontos a közlekedési szektor modernizálása érdekében.

Forrás: euronews

Hulladékmentes strandolás

Belegondoltál már abba, hogy egy sima – mondjuk, balatoni – strandoláskor egyetlen alkalommal mennyi szemetet termelünk? Üdítős palack (vagy rosszabb esetben aludoboz), papír tányér, műanyag evőeszköz, eldobható pohár, szalvéta, fél cső főtt kukorica, tányéron otthagyott maradék – hogy csak a leginkább egyértelmű, az evéshez és iváshoz kapcsolódó dolgokat említsük.

Egy-egy erősebb (melegebb) hétvége során több száz kilónyi szemét keletkezik a strandokon csak a Balaton körül. És akkor az ország, sőt a világ többi strandjáról még nem is beszéltünk.

Ennek a hulladékmennyiségnek a nagyobb része azért keletkezik, mert a strandon nincs más alternatíva. Bár létezik már itthon is a „zöld strand” minősítés, de ennek során a hulladékkal szemben egyelőre csak a szelektív gyűjtők rendelkezésre állása az elvárás, hulladékmentes strand még – tudtunkkal – nem üzemel. Ráadásul a „zöld” strandok száma is elenyésző.

Szerencsére, ahhoz, hogy hulladékmentesen vagy nagyon kevés hulladékkal ússzuk meg a strandolást, nem feltétlenül kell öko, zöld vagy hulladékmentes strandra menni (bár nem árt), hiszen mi magunk is sokat tehetünk a hulladékmentes strandolásért.

1.    Keresd a környezetbarát strandokat!

Ha a hulladékcsökkentésben egyelőre nem is jeleskednek a hazai strandok, vannak már hazánkban is ún. zöld strandok. Ezeknél elvárás, hogy rendelkezésre álljon a szelektív hulladékgyűjtés lehetősége, megújuló energiaforrásokat használjanak, ügyeljenek a takarékos vízhasználatra, helyi termékeket árusítsanak, elérhetők legyenek tömegközlekedéssel, illetve legyen a strand területén kerékpártároló, valamint az állatok védelmére is odafigyeljenek (legyen pl. madár- és denevérodú).

Ezzel a hulladékproblémát sajnos még nem oldottad meg teljesen (bár legalább a szelektív gyűjtés lehetősége helyben rendelkezésre áll), de máris tettél egy lépést a környezet védelme érdekében.

A Balaton körül ún. Kék Hullám (ez a strandok általános minőségét méri), illetve zöldminősítéssel rendelkező strandokról, illetve a szempontrendszerről itt találsz részletesebb információkat. 

2.    Vigyél magaddal inni- és ennivalót!

Ha otthon készítesz szendvicset, salátát, süteményt, kekszet vagy darabolt zöldséget és gyümölcsöt, akkor azokat saját ételtárolókba, például mosható és újrahasznosítható dobozokba, vászonzacskókba vagy (méhviaszos) anyagszalvétába csomagolva viheted magaddal, így garantáltan semmi nem kerül a szemétbe. Ráadásul ezek beszerzése és el(ő)készítése során is ügyelhetsz a hulladékmentességre, például a szendvicshez a kenyeret és a sajtot készítheted saját magad, a zöldség és gyümölcs „pucolékot” komposztálhatod, magad sütheted a kekszet vagy süteményt. Így nemcsak a hulladék lesz kevesebb, de azt is pontosan fogod tudni, hogy milyen alapanyagokból készült ételt fogyasztasz.

Az innivalót ugyanígy magaddal viheted kulcsban és – a nagy melegre való tekintettel – hűtőtáskában vagy termoszban otthonról. Vihetsz magaddal csapvizet, készíthetsz limonádét, házi szörpöt, jeges teát vagy – ha a hűtés megoldott – akár jeges kávét is. Így sokkal egészségesebben (például kevesebb cukor felhasználásával és mesterséges anyagok nélkül) olthatod a szomjad egész nap, és PET palack hegyek sem keletkeznek miattad a nagy melegben elfogyasztott több liter folyadék után.

3.    Kérd hulladékmentesen!

Ha valamit nem tudsz vagy nem akarsz otthonról vinni – a lángos és a sült hal mégiscsak a strandon az igazi! –, akkor ezeket kérd hulladékmentesen. Vigyél magaddal (tábori) tányért, evőeszközt vagy ételtároló dobozt, vászonszalvétát és a strandon osztogatott eldobható helyett tányérok és evőeszközök helyett használd ezeket. Kérd a lángost vagy a sült halat és a „kovi ubit” a saját tányérodra, amit aztán a csap alatt elöblíthetsz és a napon még hazaindulás megszárad. (Ha nem akarsz a tányér vagy doboz tisztításával bajlódni, az egészet – úgy koszosan, ahogy van – bepakolhatod egy nagyobb dobozba, és majd otthon elmosogatod. Arra azért figyelj, hogy ne hagyd a tűző napon, mert akkor elég kellemetlen élményben lehet részed, amikor este kinyitod a dobozt. :-))

Az innivalónak is vihetsz saját kulacsot vagy poharat és kérhetsz bele utántöltést. Persze csak ott, ahol kimérős innivalót is árulnak. A sör pedig úgyis csapolva a legjobb, de eldobható műanyagpohár helyett, azt is kérd inkább saját pohárba vagy olyan helyen idd meg, ahol üvegpohárban adják.

4.    Használj házi készítésű vagy után tölthető csomagolásban kapható naptejet!

A strandolás elengedhetetlen kelléke a naptej, illetve a napvédő krém. Bár ennek hulladékát (azaz dobozát) általában nem hagyjuk magunk után a strandon (kivéve, ha éppen kiürült), mivel szorosan a strandhoz tartozik, érdemes ezt is körültekintően kiválasztani.

A legjobb, ha saját magad készítesz napvédő krémet, de ha ehhez nincs kedved vagy időd, akkor válassz olyan terméket, ami természetes alapanyagokból készül, csomagolását pedig visszaveszik és újrahasználják vagy újrahasznosítják.

5.    Egyszer használatos helyett válaszd a tartósat!

Az ételek és az italok kapcsán volt már róla szó, hogy az eldobható, egyszer használatos dolgokat (pl. pohár, tányér, evőeszköz) érdemes elkerülni, és azokat otthonról hozott, többször használhatóval helyettesíteni. Ez az elv azonban egyéb dolgokra is igaz. Papír zsebkendő helyett például használj vászon zsebkendőt. Nemcsak a hulladékod lesz kevesebb, hanem jelentős összegeket is megtakaríthatsz vele, ha nem kell mindig újabb és újabb csomag papír zsepit vásárolni.

(Ha papír zsebkendőt leginkább WC papír helyettesítésére tartasz magadnál, akkor azt javasoljuk, hogy legyen nálad inkább egy (fél)guriga WC papír. A papír zsebkendő – anyagánál fogva – sokkal környezetszennyezőbb és a WC-ben lehúzva a csatornarendszert is jobban terheli. Alapvetően nem erre találták ki, úgyhogy – az egyéb használat mellett – a WC-beli használatát is jobb elkerülni.)

6.    Legyen nálad bevásárlótáska!

Bár a strandra tipikusan nem vásárolni jár az ember, azért néha előfordul – főleg, ha gyerekkel indulsz útnak –, hogy a helyi árusnál „muszáj” valamit venni. Az ilyen vásárlásoknál is figyelj a környezetre, ne fogadd el a nejlonszatyrot (hanem használd a saját táskád) és kerüld a felesleges csomagolást (például, ha a homokozó lapátot műanyagba becsomagolva és csomagolás nélküli is lehet kapni, akkor válaszd utóbbit).

7.    Gyűjtsd szelektíven!

Ha minden körültekintés ellenére mégsem sikerül a napot hulladék nélkül megúsznod (mert például mondjuk, elfogyott a kulacsodból a víz és nem lehet, csak PET palackos vizet kapni a strandon), akkor gyűjtsd szelektíven. Ha strandon nincs szelektív gyűjtő, akkor vidd magaddal és dobd az útba eső vagy az otthoni szelektív gyűjtőbe.

+1  Ne dobd el!

Az olyan szemetet se dobd el, amit nem lehet szelektíven gyűjteni, mert különben könnyen pórul járhatsz. 😉 

Eléggé triviálisan tűnik, hogy a szemetet nem dobjuk el, sem a strandon, sem máshol, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ezt sem lehet elégszer hangsúlyozni.
Ha szemetes látó- és sétatávolságban van, akkor általában nem bonyolult dolog odasétálni, és beledobni a szemetet. A kukák azonban gyorsan telnek, és ha napközben nem ürítik őket, akkor délutánra igazi kihívás lehet a szemét elhelyezése. Nem beszélve azokról a – többnyire szabad – strandokról, ahol eleve nincs is kuka.

Az ilyen helyzetekben a legjobb, amit tehetsz, ha – ugyanúgy, mint a szelektíven gyűjthető esetén – összegyűjtöd, és magaddal viszed a szemetet az első használható kukáig vagy – ha ilyet útközben nem találsz – hazáig.

A témához kapcsolódik partnerünk, az Aprólépés egy korábbi cikke, amit szintén érdemes elolvasni.

A cikkötletet ihlette: a Balatoni Zöld Hősök videója

Vidd szerelőhöz és próbáld megjavíttatni!

Ha elromlik, ne dobd ki! A javítás sokszor olcsóbb, mintha újat vennél, és nem keletkezik – sokszor veszélyes – hulladék sem. 😉

Nejlonzacskómentes Nap – július 3.

Minden évben július 3-án kerül megrendezésre a Nejlonzacskómentes Nap, melynek célja felhívni a figyelmet az egyszer használatos nejlonzacskók és –szatyrok által okozott környezeti problémára.

no plastic bagA világon percenként egymillió nejlonszatyrot használnak fel, melyek nagy része egyből (20-25 perces használat után) a szemetesben végzi, ám miután kidobjuk, még évszázadokig nem bomlik le. Ráadásul a nejlonzacskók nagy része nem is kerül be a hulladékgazdálkodásba (újrahasznosításra, lerakóra, égetőbe), így közvetlenül a természetes élőhelyeket – erdőket, folyókat, óceánokat – szennyezik

A nejlonszatyrok használatával kapcsolatos (környezeti) problémákról készült korábbi cikkünket itt olvashatod >>

A nejlonszatyor-használattal kapcsolatos tényekről és környezeti hatásokról pedig itt olvashatsz >>

 

Nejlonszatyor-használat

Meglepő tények a nejlonszatyor-használattal kapcsolatban:

  • Egy nejlonszatyrot átlagosan 25 percig használunk.
  • Egy nejlonszatyor – a műanyag típusától függően – 100-500 év alatt bomlik le.
  • A világon percenként 1 millió (!) szatyrot használnak el.
  • Egy átlagos európai évente 500 nejlonszatyrot használ el, ami nagy mértékben hozzájárul az egyszer használatos szatyrok betiltásának szükségességéhez.
  • A tengerben lévő szemét 80%-a műanyag.
  • Az EU-ban évente 3,4 millió tonna nejlonszatyrot állítanak elő. Ez több, mint 2 millió autó súlyának felel meg.

160703_140613_reusable-bag1

 

Az egyszer használatos nejlonszatyrok…

 …ártanak a Földnek

Több száz évig tart, amíg lebomlanak, és nem csupán szennyezik a környezetet, hanem kifejezetten károsak több élő szervezet számára is.

…rosszul vannak kitalálva

Semmi értelme olyan dolgot gyártani, ami több száz évig fennmarad, miközben csak pár percig van használatban. Ez az „eldobható” társadalom egyik nagy ellentmondása: míg a jó dolgok egyáltalán nem tartósak, a rossz dolgok örökre fennmaradnak.

…bénák

A többször használható táskák (vászonszatyor, kosár stb.) sokkal menőbbek. 🙂

…drágák

A gyártók nem veszik figyelembe termékeik széles körű hatásait: a műanyagszatyrot olcsón lehet előállítani, de csak nagyon költségesen lehet a környezetből eltüntetni.

 …rossz hatással vannak az emberi gondolkodásra

A bolygót szennyező „eldobható” társadalom üzenetét közvetítik.

…tisztességtelenek

A jövő generációk attól a szennyezéstől fognak szenvedni, amelyet a nejlonszatyrok okoznak, anélkül, hogy annak előnyeit élvezhetnék. Az elkövetkező generációknak nincs szavazati joguk, de számít a jóllétük.

…véges erőforrást használnak fel

A 2010-ben az EU-ban felhasznált 95,5 milliárd darab nejlonszatyor 92%-a nyersolajból, azaz véges erőforrásból készült.

…bekerülnek a táplálékláncba

A darabjaira széthulló műanyag hulladék a tengerekből a táplálékláncba kerül, így végső soron meg is esszük.

 

Forrás: Plastic Bag Free Day

Nejlonszatyor-mentesen

A világon évente több mint 500 milliárd, azaz percenként közel egymillió nejlonszatyor fogy. A hazánkban naponta forgalomba kerülő műanyag táskák száma pedig meghaladja az egymilliót. A forgalomba kerülő műanyag szatyrok túlnyomó többségét egyetlen alkalommal használják, az átlagos használati idő pedig kb. 20 perc! Azaz ennyi idő telik el attól kezdve, hogy az áru a szatyorba kerül addig, amíg a szatyor a szemetesben végzi.

Súlyos környezeti hatások

Ezzel szemben egy hagyományos műanyag szatyor lebomlása minimum 100 év, de akár a 300-400 évet is elérheti. Ráadásul a lebomlás során üvegházhatású gázok (széndioxid és metán) kerülnek a légkörbe, valamint a bomló hulladék szennyezi a talajt és a talajvizet is, a hulladékégetőben történő ártalmatlanítás során pedig erősen mérgező dioxinok és hidrogén-cianidok keletkeznek.
Jelentős mennyiségű nejlonszatyor végzi azonban a Föld tengereiben és óceánjaiban is, sőt – a szélnek köszönhetően – már a Falkland-szigetek és a Spitzbergák környékén, messze északon is megtalálhatók a víz felszínén úszó műanyagok zacskók. Mindennek hatásaként több ezer tengeri emlős, teknős és más állat pusztul el amiatt, hogy lenyeli az élelemnek hitt műanyagot.
A műanyag táskák használata tehát súlyos környezeti hatásokkal jár. Ezek a hatások azonban nem csak a felhasználást követően, hanem az előállítás során is jelentkeznek: az előállítás során – többnyire fosszilis alapú – energiát, valamint erős vegyszereket használnak fel, a hagyományos műanyag táskák alapanyaga pedig az a kőolaj, amelynek földi készletei kifogyóban vannak.

Így, ha vásárláskor nem kérünk műanyag zacskót, illetve nem fogadjuk el azt, energiát takarítunk meg, jelentősen csökkentjük a hulladéktermelést és a környezeti terhelést is. Ha minden vásárláshoz magunkkal visszük saját szatyrunkat, hetente akár 4-6 új nejlonzacskót is megspórolhatunk, ami egy átlagos emberi élet alatt közel 20 ezerrel kevesebb műanyag szatyrot jelent.

A megoldás

A problémára részben megoldást jelent a valóban természetes alapanyagú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyag szatyor, illetve a használt szatyrok szelektív gyűjtése (a hagyományos nejlonszatyor a PET palackokhoz hasonlóan a műanyagok közé dobható), azonban ezek sem jelentenek tökéletes megoldást. Egyrészt a műanyagok egy része nem újrahasznosítható, ráadásul a különböző típusú műanyagok újrahasznosítása eltérő módon történik, ezért sok esetben nem keverhetők.
A hazánkban biológiailag lebomlóként vagy komposztálható műanyag szatyorként forgalomba hozott szatyrok jelentős része ugyanakkor csak ipari komposztáló berendezésben bonthatók, természetes körülmények között csak apró darabokra esnek szét, de nem bomlanak le, előállításuk ugyanakkor még inkább környezetszennyező, mert további adalékanyagokat tartalmaznak. Nem is gondolnánk, de ezeknek a biológiailag lebomló műanyag szatyroknak kikiáltott nejlontáskák keveredése a hagyományos műanyag szatyrokkal további gondokat, jelentős problémákat okoz, ezért szelektív gyűjtésnél mindenképpen figyeljünk oda, hogy a lebomló szatyrok ne keveredjenek a hagyományos műanyagok közé.
A műanyagszatyrok helyett nem jelent megoldást a papírzacskó sem, mert bár ezek a táskák könnyebben lebomlanak, előállításukhoz több energiára és vízre, valamint nagy mennyiségű fára van szükség.

Valódi megoldást – mint a hulladékképződés esetén minden esetben – az jelenti, ha nem „termelünk” műanyag szatyrokat, azaz vásárláskor magunkkal visszük a saját szatyrunkat, kosarunkat. Szerencsére ma már számos megoldás közül választhatunk:

  • vászontáska, amely kis helyen elfér, mosható, számos méretben, típusban és dekorációval kapható;
  • hálós szatyor, amely szintén kis helyen elfér, mosható és nehezebb csomagokat is szállíthatunk benne;
  • fonott kosár, amely tartós, jellemzően kézzel (azaz környezeti terhelést nem okozva) készül, merev szerkezet védi a megvásárolt árut és stabilan megáll a talpán;
  • összecsukható kosár, amely szintén tartós és stabil, praktikusan összecsukható, így könnyen elfér például a kocsiban is, és divatos színekben is kapható.

A teljesség igénye nélkül néhány internetes hely, ahol a műanyag táskákat helyettesítő szatyrokat és kosarakatbeszerezhetjük: