Klímaváltozás, globális felmelegedés, CO2 kibocsátás. Kifejezések, melyeket ma már nap, mint nap hallunk. Az éghajlatváltozás és az általa okozott problémák állandó témává váltak a médiában, a politikában, sőt egyre inkább azzá válnak mindennapi életünkben is.
A klímaváltozás tényét ma már kevesen vitatják
Azt, hogy a Föld átlaghőmérséklete emelkedik, melynek következtében a jéghegyek olvadnak és számos faj veszélybe került, valamint hogy mindezen problémák a jövőben még jelentősebbé válhatnak, ma már kevesen vitatják.Különösen tudományos berkekben.
Vannak azonban, akik megkérdőjelezik, hogy mindez az emberi tevékenység következménye lenne. Igazságot tenni a két oldal között lehetetlen vállalkozásnak tűnik, hiszen mindkettő mögött számos érv és jelentős gazdasági érdekek állnak.
Tény azonban, hogy a tudományos társadalom meghatározó többségének meggyőződése, hogy a klímaváltozás összefüggésben áll az emberi tevékenységgel: a technikai fejlődéssel, a gazdasági növekedéssel, a túlnépesedéssel, valamint a fogyasztói társadalom pazarló fogyasztásával.
A klímaváltozással és az abból fakadó problémákkal tehát mindenképpen foglalkozni kell. Ha nem akarjuk, hogy életünk, gyerekeink élete és majdan unokáink élete radikálisan megváltozzon, akkor lehetőségeinkhez mérten mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megállítsuk vagy legalább lassítsuk a folyamatot.
A fenntarthatóság azonban nem csak a klímaváltozásról szól, annál sokkal többet jelent.
- A Föld olaj- és földgáz készletei előbb-utóbb elfogynak (bár arról szakmai berkekben még éles viták folynak, hogy mikor).
- A jó minőségű édesvízkészlet szintén veszélyben van. A rendelkezésre álló készletek csökkenése pedig emberek millióinak életét veszélyezteti, és háborús konfliktusokhoz vezet.
- Mindezek mellett a Föld túlnépesedése (lokális) élelmiszer-hiányt eredményezhet:
- A légszennyezettség pedig egyes városokban olyan mértékűvé vált, hogy az közvetlenül is veszélyezteti az ott élők életét.
A fogyasztói társadalmakra jellemző pazarló életmód végül veszélybe sodorta megszokott életünk fenntartását és életterünk, a Föld lassú pusztulásához vezet. Miközben némi odafigyeléssel sokat tehetnénk azért, hogy egy élhetőbb és fenntarthatóbb világban éljünk.
A fenntarthatóság és a fenntarthatóságra való törekvés lényege, hogy a maihoz hasonló életkörülményeket unokáink számára is fenntarthassuk.
A Föld erőforrásai jelenlegi életvitelünket nem képesek kiszolgálni
Kutatók szerint a jelenlegi életvitelünk mellett esélytelennek látszik, hogy a Föld kapacitásai a jövő generációk igényeit is ki tudják elégíteni.
Ha nem kezdünk el másként élni, és bolygónk erőforrásaival jobban gazdálkodni, akkor a jövő generációk – akár már unokáink is – komoly bajban lesznek.
A mai modern társadalmak – mint például USA, Kanada, Ausztrália – gátlástalanul és odafigyelés nélkül pazarolják mindazon természetes erőforrásokat (kőolaj, szén, víz), amelyek rendelkezésre állása az élet fenntartásához nélkülözhetetlen (legalábbis ma még annak látszik), de amelyek korlátozottan hozzáférhetőek. Ezen természetes erőforrások alapszükségleteink kielégítésére elegendőek, de a fejlett országok pazarló életvitelét már nem képesek kiszolgálni.
A nyugati országok fogyasztása mellett a készleteink kifogyhatnak, hiszen gyorsabban használjuk őket, mint ahogy a természet képes (újra) termelni őket. A világ jelenlegi átlagos fogyasztási szintjét figyelembe véve 1,5 Földre lenne szükség a Föld teljes népességének eltartásához, de például a Kanada vagy az USA fogyasztása mellett közel 4 Földre lenne szükségünk.[1]
Bár Magyarország ebből a szempontból a középmezőnybe tartozik, a fogyasztás által okozott környezetterhelés meghaladja a világátlagot. A magyar fogyasztási szokások mellett kb. 2 Földre lenne szükség a több, mint 7 milliárd földlakó eltartásához.
Pazarló életmódunk globális és egészségügyi problémák kialakulásához vezet
Pazarló életmódunk ugyanakkor nem csak a korlátosan rendelkezésre álló erőforrások megcsappanását, hanem számos egyéb, globális probléma kialakulását és fokozódását is elősegíti, és egészségünket is veszélyezteti.
A fogyasztói társadalmakra jellemző átgondolatlan, pazarló életmód például közvetlen összefüggésbe hozható a globális felmelegedés és az abból fakadó további problémák erősödésével. Például a légszennyezettség növekedésével és ennek következtében a légzőszervi betegségek terjedésével vagy a bőrrákot okozó UV sugárzás erősödésével. Közvetve azonban hozzájárul az éhínséggel kapcsolatos problémák kialakulásához, a legkülönfélébb betegségek terjedéséhez, sőt akár fegyveres konfliktusok kialakulásához is.
Ezek a problémák azonban nem csak a pazarló életmódot folytató fejlett országokat érintik. A problémákat elsősorban ők okozzák, de a következmények nem csak rájuk vonatkoznak. A globális felmelegedés és az ózonlyuk nem ismer országhatárokat. A negatív hatások egyformán érintik a Föld összes lakosát: a legnagyobb CO2 kibocsátással rendelkező Kína és Egyesült Államok[2] lakóit ugyanúgy, mint az afrikai sivatagban autó és elektromos áram nélkül élő beduint vagy a környezettudatosságáról méltán híres Koppenhága környezettudatos lakóját.
Ráadásul a környezeti és társadalmi problémák nemcsak önmagukban léteznek, hanem egy bonyolult és összetett, „minden mindennel összefügg” rendszer elemei, melyek sokszor – egy laikus szemével – ellentmondásban vannak egymással.
A klímaváltozás következtében például olvadnak az északi sarkköri jéghegyek. Ennek következtében hosszú távon a klímaváltozás a tengerszint emelkedéséhez és komplett szigetek eltűnéséhez vezet. Ugyanakkor az édesvízkészletek fogyása és bizonyos területek elsivatagosodása is a klímaváltozás eredménye.
A lehetséges megoldások sem minden esetben kézenfekvőek
A fogyasztás, sőt még inkább a pazarlás visszafogása minden esetben jelentős eredményekhez vezet. A megújuló energiaforrások alkalmazása esetén azonban már nem ennyire tiszta a kép… A bioetanol elterjedésével például csökken az élelmiszer-előállításra használható termőföldek aránya, ami az élelmiszer árak emelkedéséhez és ily módon az éhínség további növekedéséhez vezet. (Ilyen szempontból a bioetanol használata a problémák megoldásában egyértelműen zsákutca. Mégis sokan, sok helyen „reklámozzák” környezettudatossági megfontolások kapcsán.)
Sajnos ma még nem ismerjük a minden szempontból legjobb megoldást. Számos lehetőség és eszköz áll azonban már ma is rendelkezésre, akár a hétköznapi ember számára is. Ezekkel javíthatnunk a jelenlegi trendeken és ily módon akár mi magunk is hozzájárulhatunk egy fenntartható jövő kialakításához…
[1] Forrás: UNDP
[2] Forrás: Energy Information Agency (Department of Energy), 2006
Cikksorozatunk következő részében az egyén szerepéről lesz szó a fenntartható jövő kialakításában.
A cikksorozat első részében a fenntarthatóság fogalmával foglalkoztunk.
