Június 8-án ünnepeljük az óceánok világnapját, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az óceánok szerepére, az emberi tevékenységeknek az óceánra gyakorolt hatásaira és az óceánok védelmének fontosságára.
Az óceánok világnapja azonban több mint egy nap – sokkal inkább egy növekvő mozgalom. A 2002 óta a The Ocean Project által világszerte koordinált és 2008 óta az ENSZ által hivatalosan is elismert világnap minden ágazatot – civil szervezeteket, vállalkozásokat, akváriumokat, iskolákat, kormányokat, szabadidős ágazatot és a nyilvánosságot – próbálja összehozni, hogy együtt ünnepeljék és megvédjék az óceánt.
Az idei évben a „Csoda: Fenntartani azt, ami minket fenntart” (angolul: „Wonder: Sustaining What Sustains Us”) mottóval hívja fel a figyelmet az óceánok páratlan értékeire és az előttünk álló kihívásokra. A világnaphoz kapcsolódó események ráadásul idén különleges jelentőséggel bírnak, mert közvetlenül megelőzik a 3. ENSZ Óceánkonferenciát, amelyet június 9–13. között rendeznek meg Nizzában, Franciaországban.
De miért is fontos az óceánokról beszélni, és miért volt szükség ehhez egy külön világnapra?
Az óceánok: életünk alapjai
Bolygónk felszínének közel 70%-át borítják óceánok. Az óceán az életünk forrása, amely az emberiség és a Föld minden más élőlényének megélhetését biztosítja.
- Az óceánok a Föld oxigénjének több mint 50%-át teremelik, így nélkülözhetetlenek az emberiség és az állatvilág számára.
- Kulcsfontosságú szerepet játszanak az éghajlat és az időjárási viszonyok szabályozásában: elnyelik az emberi tevékenységek által kibocsátott szén-dioxid 30%-át és az e kibocsátások által termelt hőtöbblet 90%-át.
- Támogatják a szárazföldi életet fenntartó vízkörforgást: az óceánok a víz elsődleges forrása, amely elpárolog és visszatér a légkörbe.
- Itt található a Föld biológiai sokféleségének nagy része: az óceánok a tengeri élővilág széles skálájának adnak otthont, és hozzájárulnak a bolygó általános egészségéhez.
- Az óceánok emberek milliárdjai számára jelentik a fő fehérje- és táplálékforrást, támogatva a halászatot és az akvakultúrát.
- Az óceán kulcsfontosságú a globális kereskedelem és a gazdasági tevékenység szempontjából is: árukat szállít és különböző gazdasági tevékenységeket támogat, beleértve a halászatot, a hajózást és a turizmust. Becslések szerint 2030-ra 40 millió embernek adnak munkát az óceánalapú iparágak.
- Az óceánok értékes erőforrásokat biztosítanak: többek között ásványi anyagokat, energiát és gyógyszereket.
A fenyegetett kék világ
Sajnos az óceánok egészsége komoly veszélyben van. Az éghajlatváltozás, a szennyezés, a túlhalászat és az élőhelyek pusztítása egyre súlyosabb károkat okoz. A nagy halállományok 90%-a kimerült, a korallzátonyok 50%-a pedig elpusztult, így többet veszünk el az óceánból, mint amennyit pótolni tudunk.
Az óceánok egészségét leginkább veszélyeztető tényezők:
Szennyezés
A szárazföldi eredetű szennyezés, beleértve a műanyaghulladékot és a vegyi anyagok vízbe kerülését, jelentősen befolyásolja a tengeri életet és az ökoszisztémákat. Becslések szerint évente 1,7 millió tonna műanyag kerül az óceánokba. A tengeri állatok rendszeresen belegabalyodnak a műanyaghulladékba – ahogyan ez a tengeri teknősök esetében is gyakran megfigyelhető – vagy meg is fulladhatnak a műanyagtól, amit tápláléknak hisznek.
A táplálékláncon keresztül pedig a lebomlott, mikroméretű műanyag darabok a teljes tengeri ököszisztémát veszélyeztetik. (A tengeri madarak több mint 90%-ának gyomrában ma már műanyagdarabok találhatók, és a mélytengeri halak gyomrában is műanyag mikroszálakat fedeztek fel.)
Éghajlatváltozás
Az emelkedő óceáni hőmérséklet, a légkörben lévő szén-dioxid-kibocsátás növekedése által okozott savasodás és a változó óceáni áramlatok megzavarják a tengeri ökoszisztémákat és veszélyeztetik a fajokat, leginkább a korallokat, a kagylókat és a planktonokat.
Túlhalászás
A fenntarthatatlan halászat felborítja a tengeri táplálékhálózat és ökoszisztéma kényes egyensúlyát: megbontja a fajok egészséges egyensúlyát, felborítja a táplálékláncot, és a csúcsragadozó halak gyors eltűnését okozza.
A globális halállományok 63%-a ma már túlhalászottnak számít, de az intenzív halászati nyomás nemcsak a célzott halállományokra, hanem a teljes tengeri táplálékhálózatra is hatással van. Például a csúcsragadozók és a kulcsfontosságú takarmányfajok eltávolításával az általában a ragadozók által kordában tartott fajok természetellenesen gyorsan elszaporodhatnak, az ökoszisztémákban könnyen medúzák vagy kevésbé értékes fajok vehetik át az uralmat.
Élőhelypusztítás
A part menti fejlesztések, a kotrás és a szennyezés elpusztítja az alapvető tengeri élőhelyeket, például a korallzátonyokat és a mangrovefákat. Az óceánok biológiai sokféleségének csökkenése nemcsak az érintett fajok számára tragédia, hanem messzemenő következményekkel jár az egész bolygóra nézve, beleértve azokat az emberi közösségeket is, amelyek élelmezésük, megélhetésük és kulturális identitásuk szempontjából az egészséges tengeri környezettől függenek.
Horgászeszközökbe való belegabalyodás
A tengeri állatok – pl. bálnák, delfinek, fókák, teknősök és tengeri madarak – gyakran akadnak fenn és esnek csapdába a kereskedelmi halászat által használt hálókban és zsinórokban. Ezek a fennakadások súlyos sérüléseket vagy akár halált is okozhatnak, és akadályozhatják a tengeri állatokat a szabad mozgásban, és a túléléshez nélkülözhetetlen vadászatban, légzésben és táplálkozásban.
Óceáni zaj
A hajózás, a hanglokátorok és más emberi tevékenységek – pl. az olaj- és gázipar szeizmikus feltárása – által okozott fokozott zaj megzavarhatja a tengeri állatok kommunikációját, navigációját és viselkedését, így túlélésüket fenyegeti. Leginkább az olyan állatokra jelentenek veszélyt az óceáni zajok, mint a bálnák és delfinek, amelyek hangok segítségével vadásznak és kommunikálnak.
Hajócsapások
A nagy és kisebb tengeri hajók – a teherhajóktól a kedvtelési célú hajókig – összeütköznek tengeri állatokkal, amelyek az óceán felszínéhez közel vagy a felszínen úsznak (pl. bálnákkal). Ezek az ütközések általában pusztító sérülésekkel és általában halállal végződnek.
Erről a veszélyről ritkábban hallani, padig a hajókkal való ütközések több bálnapopuláció, köztük az uszonyos bálnák (fin whales) és az észak-atlanti simabálnák (North Atlantic right whales) jelentős csökkenéséhez járultak hozzá.
Természeti katasztrófák
Hurrikánok, szökőárak és más természeti katasztrófák nagy mennyiségű törmeléket (pl. bútorokat, autókat, csónakokat, sőt épületrészeket) és egyéb szennyező anyagokat (például olajat vagy műtrágyát) juttathatnak az óceánba rontva a vízminőséget és megzavarva az ökoszisztémákat.
Cselekvésre van szükség
Az óceánok világnapja nem csupán ünnep, hanem sürgető felhívás is: közösségek és nemzetek számára, hogy konkrét lépéseket tegyenek az óceánok védelme érdekében. Együtt kell dolgoznunk azon, hogy új egyensúlyt teremtsünk az óceánnal, amely többé nem kimeríti az óceán bőségét, hanem helyreállítja annak élénkségét, és új életet ad neki.
Az ENSZ főtitkára, António Guterres négy kulcsfontosságú ajánlást fogalmazott meg 2022-ben a lisszaboni ENSZ Óceánkonferencián, amelyek azóta is irányadóak az óceánok megóvására irányuló nemzetközi erőfeszítésekben:
- Befektetés a fenntartható óceánalapú gazdaságokba: Hosszú távú finanszírozással kell támogatnunk az élelmiszertermelést, a megújuló energiát és a megélhetést biztosító ágazatokat.
- Az óceán sikerének megismétlése: Meg kell előznünk és csökkentenünk kell a tengeri szennyezés minden formáját, és hatékony védelmi intézkedéseket kell alkalmaznunk a part menti zónákban.
- Az emberek védelme: Olyan éghajlatálló part menti infrastruktúrákba kell beruháznunk, amelyek óvják a közösségeket az éghajlatváltozás hatásaitól.
- Több tudomány és innováció: Elengedhetetlen, hogy fokozzuk az óceánkutatásokat, és támogassuk az innovatív megoldásokat – például a tengerfenék 80%-ának feltérképezését 2030-ig.
Mit tehetünk mi?
A VitaFutura Alapítványnál hiszünk a kis lépések erejében és abban, hogy egyénként mi is tehetünk a környezeti kihívások megoldásáért. Bár nálunk nincs óceán, mi Magyarországon is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy megóvjuk a világ óceánjait.
- Tájékozódjunk: Ismerjük meg az óceánokat fenyegető problémákat, és osszuk meg tudásunkat másokkal is! Például ezt a cikket is megoszthatod a barátaiddal… 😉
- Válasszuk a fenntartható tengeri élelmiszereket: Válasszunk fenntartható forrásból származó tengeri élelmiszereket, és kerüljük a túlhalászatból származó termékeket!
- Csökkentsük a műanyaghasználatot: Mondjunk nemet az egyszer használatos műanyagokra, és támogassuk a környezetbarát alternatívákat! (Ehhez Blog oldalunk Környezet szekciójában számos tippet találsz.)
- Fogyasszunk tudatosan: Kerüljük a felesleges vásárlást, és válasszuk a legkisebb környezeti terheléssel járó alternatívákat! Példuál a helyben készült élelmiszereket és termékeket, amelyeket nem kell (tengereken vagy repülőn) szállítani, a vegyszermentes termékeket, valamint azokat, amelyekkel a lehető legkevesebb hulladékot termeljük. (Tudatos vásárlásról további tippeket itt találsz.)
- Minimalizáljuk a karbonlábnyomunkat: Használjunk kevesebb energiát a mindennapokban, repüljünk kevesebbet, és közlekedjünk felelősen.
- Takarékoskodjunk a vízzel: Bár nálunk a víz nem közvetlenül az óceánból származik, a vízkörforgás révén takarékos vízhasználattal mi is tehetünk az óceánokért.
- Utazzunk felelősen: Válasszunk fenntartható turisztikai lehetőségeket, kerüljük az óceánjáró hajókat és tartsuk tiszteletben a tengeri környezetet. (A felelősségteljes utazás egyik kiemelt témánk, amelyről számos cikket találsz oldalunkon.)
- Támogassuk az óceánvédő szervezetek munkáját: Számos nemzetközi és helyi szervezetet támogathatunk akár anyagilag, akár azzal, hogy tevékenységükről beszámolunk, megosztjuk másokkal.
- Vegyünk részt helyi kezdeményezésekben: Ha lehetőségünk van óceánpartra látogatni, szánjunk időt a helyi óceánvédő szervezetek megismerésére, és csatlakozzunk partmenti takarítási vagy állatmentő akciókhoz!
Együtt a kék jövőért
Az óceánok védelme közös felelősségünk. Az óceánok világnapja emlékeztet minket arra, hogy az óceánok csodái nem csupán természeti kincsek, hanem létfontosságúak bolygónk és saját jövőnk szempontjából is.
Gyakorlatilag bármi, amit a környezet védelmében teszünk – energiatakarékosság, víztakarékosság, vegyszermentes élet, hulladékcsökkentés, tudatos vásárlás, felelős utazás stb. – hozzájárul az óceánok megóvásához is. Blog oldalunk Környezet és Felelő utazás, valamint egyéb szekcióiban számos tippet találsz mindehhez.
Cselekedjünk most, hogy megőrizzük ezt a kék csodát a jövő generációi számára!
