Aki lassul, időt nyer

„Ha én ördög lennék– mondjuk Lucifer-, és azt a megbízást kapnám, hogy tegyem tönkre a jó Isten teremtette világot, akkor pörgetném. Az emberi agynak ugyanis van egy élményfeldolgozó üteme, lehetősége. Már régen felmerült a kérdés, hogy az ún. gondolkodó gépeket, computereket meg lehet-e bolondítani?” – Popper Péter

lassuló idő

Pörögni, gyorsan élni, sietni, mindennek megfelelni, egy napba százezer dolgot belesűríteni, rohanni. Ezt hallom manapság. Általános probléma, hogy nincs idő. Mindenki időt akar csinálni, és úgy szeretnék megalkotni, hogy közben rohannak. Mint a mókus a kerékben… És valahogy el is hiszik, hogy ha rohannak, akkor majd lesz idejük. Pedig az idő, pont fordítva működik. Minél jobban rohansz, annál kevesebb van belőle. Amikor megállasz, annál több keletkezik. Csak félünk, hogy akkor nem lesz kész semmi, nem jutunk el sehova, nem felelünk meg senkinek. Mélyen gyökerező frusztráltság van a modern emberben az idővel kapcsolatban. Már-már azt is meg merem kockáztatni, hogy félelem tapad hozzá. És mivel félelemmel gondolunk rá, nagyon ügyesen zsákutcában tudjuk tartani magunkat és másokat vele.

Nincs időm

Hogy miért éled meg azt, hogy semmire nincs időd? Mert sietsz. Nem véletlenül választottam ezt a Popper Péter idézetet. Valahogy sikk ma sietni. Az időhatékonyság nagyobb érték lassan, mint a pénz. Valahogy észrevétlenül csúszunk bele abba, hogy elhiggyük, gyorsnak kell lennünk. Versenyzünk magunkkal. Gyorsabb gépeket, gyorsabb autókat, gyorsabb számítógépeket akarunk, és közben mi is felpörgünk. Jogos a kérdés! Meddig pöröghet egy ember? És mit kell adnia cserébe a pörgésért? Azt, hogy elfogy az ideje…
Nagyon sokszor hallom a klienseimnél, hogy nincs idejük megcsinálni azokat a feladatokat, amelyeket megbeszélünk, amelyek segítenék őket a fejlődésükben, céljaik elérésében. Nagyon akarják, de nem jut idejük rá, azaz saját magukra.

Nagyon sokáig teljesen elnéző voltam az ilyen esetekkel. Megértettem, elfogadtam, sőt empatizáltam azzal, hogy nincs idejük. Csak nem is olyan nagyon régen nyílt ki arra a szemem, hogy amikor valaki nem végzi el a megbeszélt feladatokat időhiányra hivatkozva, nem szabad elsiklanom felette. Ilyenkor új témát is bele kell venni a terápiába. Be kell őt lassítanom ahhoz, hogy egyáltalán érdemi munkát tudjunk végezni. Ettől általában megrémülnek. A belassulás valami olyan bűntudatot hoz minden esetben, amivel komoly munkánk van, még a valódi téma megdolgozása előtt. Mintha olyat nem szabadna, mintha az valami nagyon bűnös dolog volna.

A lassulás egyenlő a megsemmisüléssel. Ez derül ki a legtöbb beszélgetésemből. Ilyenkor viszonylag hosszú időt töltünk azzal, hogy megváltoztassuk ezt az alapgondolatot. Be kell bizonyítanom ezeknek az embereknek, hogy ha belassulnak, akkor nem időt vesztenek, hanem pont, hogy időt nyernek. Mert megszűnik a sietség frusztráltsága, és amellett, hogy egy sokkal kényelmesebb lelkiállapotba kerülnek, egyszer csak elkezdik megélni a saját életüket, érzelmeiket, világukat, ami mellett ezidáig csak elsuhantak.

Aki siet, nincs jelen

A sietséggel csak az a nagy baj, hogy megöli a jelenlétet. És aki nincs jelen, annak nincsen ideje sem. A jelenlét azonban valahogy belassítja, kinyújtja a dolgokat. Már az iskolában rátanítottak minket a sietségre. És most egy olyan világban élünk, ahol erény sietni. A testünk és az agyunk pedig nem tud ehhez egy bizonyos ponton túl alkalmazkodni. Ilyenkor jönnek a mindenféle szorongások, kapcsolati problémák és a kiégés.

Amikor a lassuláson, lassításon, időcsináláson dolgozunk a pácienseimmel, a félelem mellett gyakran jelenik meg valamilyen nagyon komoly belső feszültség is. Arról számolnak be, hogy idegesek, ingerültek lesznek, ha valamilyen hétköznapi tevékenységüket lassabban, a megszokottnál több jelenléttel kell elvégezniük. Nem is csoda. Idő kell a testnek és az elmének is, hogy lelassuljon. Emiatt nem szabad abbahagyni a lassítás gyakorlását. Hozzá kell szokni. Ugyanúgy be kell gyakorolni, mint a biciklizést. Szóval, ne hagyd abba te sem! Meghálálja majd a tested, az életed és a környezeted is, ha csinálsz magadnak időt azzal, hogy néha, amikor kell és lehet, kicsit belassulsz.

Gyakorlat:

Figyeld meg, hogyan eszel. Gyorsan? Egyik falat a másik után jön, alig rágva? Akkor kezdd el belassítani az étkezésedet. Figyelj arra, hogy lassabban, nyugodtabban, több rágással egyél! Közben figyeld az étel ízét, kezdd élvezni! Lehet, hogy olyan ízekre is figyelmes leszel, amelyeket eddig soha nem éreztél. A lassabb evés nem csak a pszichédnek, de a testednek is nagyon jót fog tenni. De nem árulok el többet! Tapasztald csak meg! Légy kíváncsi! Jó gyakorlást!

Forrás: Új Egyensúly 

Évrendező 2014/2015

“Az évrendezés egy jó szokás. Segítségével tudatosíthatod magadban sikereidet, bánataidat, és rácsodálkozhatsz, mennyi minden történhet egy év alatt.
A múltadból tanulva tervezheted meg a jövődet, hogy ne ess időről-időre ugyanazokba a csapdákba, és a kezedben tudhasd saját életed irányítását.”

Ha úgy érzed, képtelenség egy évre előre tervezni – maximálisan megértünk – akkor is hasznos lehet ez a kiadvány. Segítségével átgondolhatod az elmúlt év sikereit és kudarcait, boldog és szomorú pillanatait. Az örömteli pillanatok jó érzéssel töltenek el, a kellemetlen emlékek kapcsán talán megnyugvásra lelsz.
És ha mindemellett még az idei évre vonatkozó terveidet és álmaidat is sikerül megfogalmaznod, év végén lesz mihez viszonyítanod, amikor összegzed az idei év történéseit…

Az aktuális (2014/2015-ös) évrendező füzetet itt töltheted le.

Sok sikert!

10 dolog, amit vásárlás helyett csinálhatsz

girl-Favim.com-1703964A reklámok csábításának vagy a legújabb divathóbortnak engedelmeskedve naponta vesszük az újabb és újabb termékeket. Kipróbáljuk az éppen aktuális csoda fogkrémet, megvesszük a legújabb zabpelyhet, veszünk egy új cipőt csak azért, hogy legyen mit felvennünk ahhoz a gyönyörű új felsőhöz, és évente lecseréljük az egyébként még jól működő telefonunkat. Olyan dolgokat is megveszünk, amire igazándiból nincs is szükségünk, sőt olyanokat is, amiket meg sem engedhetnénk magunknak. Aztán, ha meguntuk, elromlott vagy elhasználtuk, mehet a szemétbe. Mert a fogyasztói társadalom erről szól. Az határoz meg minket, hogy mivel rendelkezünk: van-e házunk, autónk, megtudjuk-e venni magunknak a legújabb kütyüket, a legdivatosabb ruhákat.

De a rengeteg megvásárolt termék, áru előállításához rengeteg nyersanyag és energia is szükséges, ezáltal – sokszor felesleges – vásárlásaink hatalmas terhet jelentenek a Földre. Megváltozott vásárlási szokásainknak köszönhetően a rendelkezésre álló erőforrásainkat sokkal gyorsabb ütemben éljük fel, mint ahogy azok képesek lennének újratermelődni.

A vásárlás és a javak birtoklása olyannyira meghatározó lett életünkben, hogy az élet valóban fontos dolgai háttérbe szorultak. Minden évben van azonban egy nap – az ún. Ne Vásárolj Semmit! Nap, november utolsó péntekje – amely a túlfogyasztás elleni tiltakozásul jött létre, és arra hívja fel a figyelmet, hogy törődjünk kevesebbet a vásárlással és többet az élet fontos dolgaival.

És hogy mindezt hogy kezdjük el? Például az alábbi lépésekkel:

1.    Kérd kölcsön, vedd bérbe! Legyen az egy könyv vagy egy jó film vagy egy háztartási gép, amire ritkán van szükség, sok mindent kikölcsönözhetsz vagy kölcsön kérhetsz a barátaidtól, ismerőseidtől is.

2.    Süss vagy főzz valamit a hűtődben és konyhaszekrényedben lévő hozzávalókból!

3.    Készíts valamit a ház körüli használt kacatokból, hulladékból vagy természetes alapanyagokból!

4.    Kirándulj a közeli parkban, erdőben vagy sétálj egyet a környéken!

5.    Menj cserebere börzére vagy akár rendezhetsz is egyet!

6.    Adományozz vagy önkénteskedj olyan szervezetnek, aminek a céljával egyet értesz!

7.    Játssz a barátaiddal vagy a családoddal!

8.    Sportolj! Menj el futni, úszni, kerékpározni vagy amihez éppen kedved van. Egyedül vagy a barátokkal.

9.    Olvass könyvet, hallgass zenét vagy nézz meg egy jó filmet (amit kölcsönkértél/kikölcsönöztél)!

10.  Légy kreatív! Rajzol, horgolj, énekelj, írj verset, csinálj bármit, ami örömet okoz!

+1 Látogass meg vagy hívj fel valakit, akivel már régen találkoztál!

Változni és változtatni

Favim.com-32079“Te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban.”
(Mahatma Gandhi)

Nem tettél újévi fogadalmat? Nem is hiszel benne? Sebaj, változni és változtatni bármikor lehet.
Akár most is elhatározhatod, hogy ezentúl (még) egészségesebben és/vagy környezettudatosabban fogsz élni. Nem kell világmegváltó célt kitűzni magad elé, elég, ha kis lépésekkel haladsz a jó irányba.

Fogadd meg például, hogy

  • kevesebb édességet/cukros üdítőt/húst stb. fogyasztasz;
  • mindennap elég folyadékot – vizet, gyógyteát, friss zöldség- és gyümölcslevet – iszol;
  • többet mozogsz, pl. legalább heti háromszor 30 percet vagy biciklivel jársz munkába, iskolába vagy legalább egy megállóval hamarabb leszállsz a buszról és sétálsz vagy lift helyett lépcsőn mész fel az emeletre;
  • ha még nem gyűjtöd szelektíven a szemetet, akkor mostantól úgy fogod;
  • a vásárlásnál odafigyelsz, hogy minél kevesebb szemét keletkezzen: viszed magaddal a szatyrot; az agyoncsomagolt termékek helyett a csomagolás nélkülieket választod; amit lehet (pl. tej, joghurt, olajos magok), kimérve veszel meg és a saját edényedben viszed haza;
  • az ebédet nem futártól rendeled, hanem otthonról viszed a saját dobozodban;
  • Favim.com-fitness-bodybuilding-home-workouts-workout-diet-607759helyi termelőtől, üzletből vásárolsz;
  • kevesebbet használod az autót;
  • takarékosabban nyomtatsz;
  • leszoksz a dohányzásról (nem csak az egészségre, hanem a környezetre is káros);
  • nem vásárolsz meg olyan dolgokat, amire nincs is igazán szükséged;
  • önkéntesként segíted vagy anyagilag támogatod civil szervezet(ek) munkáját;
  • több időt töltesz a családoddal, barátaiddal;
  • nem cseréled le a mobiltelefont a legújabb modellre, ha még az előző is jól működik;
  • eladod vagy elajándékozod azokat a dolgokat (pl. ruhák, játékok), amire már nincs szükséged, de még jó állapotban van…

Nem kell nagy és nehezen teljesíthető változással kezdeni, vállalhatsz apróságokat is, hiszen „sok kicsi sokra megy”.
A kisebb célokban (változásokban) az a jó, hogy általában könnyebb őket megvalósítani, többnyire elég maga az elhatározás. A nagyobb változások látványosabbak (pl. ha egészségesebben akarsz élni), nagyobb hatással vannak az életedre vagy a környezetedre is, de ezek megvalósítása sokszor kudarcba fullad. Ennek elkerülésére érdemes magát a kitűzött célt is alaposan átgondolni:

  • a cél (fogadalom) legyen jól körülhatárolt: pl. ha egészségesebben akarsz élni, akkor határozd meg, hogy milyen módon akarod azt tenni: többet mozogsz, több zöldséget, gyümölcsöt eszel vagy kevesebb édességet stb.;
  • határozz meg határidőt, mérföldköveket: ha mozgással akarsz javítani az életmódodon, akkor határozd meg, hogy milyen sportot milyen rendszerességgel fogsz űzni, pl. egy hónapig heti háromszor fél órát sétálsz, a következő hónapban séta helyett futni kezdesz és így tovább;
  • a cél legyen megvalósítható: reális célt tűzz ki magadnak, ha például sosem futottál, ne a maratont akard lefutni a következő héten, fokozatosan szoktasd magad a mozgáshoz;
  • a cél megvalósítása legyen rugalmas: ha valami miatt nem tudod az eredetileg tervezett módon megvalósítani a célt, változtass (pl. ha bokasérülés miatt egy ideig nem tudsz futni, jógázz).

Környezettudatos pénzgazdálkodás

A takarékosság világnapján sokakban felmerülhet a kérdés, hogy vajon a takarékosság környezettudatos-e? A kérdésre nem is olyan egyszerű a válasz… Ha az árammal vagy vízzel takarékoskodunk, az mindenképpen jó hatással van a környezetre. (Ld. Miért fontos az energiatakarékosság? ésVíztakarékosság)

600852_594924360567200_55940707_nA pénzzel való takarékoskodás azonban már nem feltétlenül környezettudatos is, ha nem párosul tudatos pénzhasználattal. Spórolni ugyanis úgy is lehet, ha olcsó termékeket veszünk, így kevesebb pénz elköltése mellett ugyanannyit fogyaszthatunk. De az olcsó termékek jellemzően hamarabb tönkremennek, így hamarabb kerülnek a szemétdombra, ugyanakkor előállításuk során sokszor még kevésbé figyelnek oda a környezeti és szociális szempontokra. (Természetesen drága termékek esetén is hallani horrorsztorikat környezeti károkról és gyerekmunkáról, de az olcsó termékeknél gyakorlatilag garantált a környezetszennyezés és a munkások – akár gyerekek – embertelen körülmények között történő dolgoztatása.)

A spórolásnál ezért sokkal fontosabb a tudatos pénzhasználat, amellyel úgy takaríthatunk meg, hogy közben a környezeti szempontokra is odafigyelhetünk. A tudatos pénzhasználat nem egyenlő a mindenáron való spórolással. Tudatos pénzhasználat során sokkal inkább arra kell figyelni, hogy mennyit vásárolunk, mire költünk és mit kezdünk a spórolt pénzünkkel.

A fő környezeti problémákat a Föld gazdag – ún. fejlett – országainak (igen, Magyarország is ezek közé tartozik!) pazarlása és túlzott fogyasztása okozza. Bármilyen meglepő ez igaz azokra a környezeti hatásokra is, amelyek látszólag a fejlődő országokban jelennek meg, hiszen a fejlődő országok – sokszor meglehetősen környezetszennyező – ipara a mi igényeink kielégítését szolgálja, mint ahogy az ott bányászott ásványkincsek javarészét is mi használjuk fel, és éppen az olcsó termékek iránti keresletünk – és persze a profit iránti igény – generálja az ottani környezetszennyezés nagy részét.

Minden egyes forint, amit az alapvető igényeink kielégítésén túl költünk el felesleges környezetterhelés, amely a szükségleteink átgondolásával egyszerűen és jelentős lemondások nélkül csökkenthető. Ha például a mobiltelefonunkat nem cseréljük le minden évben vagy nem veszünk egy újabb pár cipőt vagy nem végzi a szemétben a megvásárolt élelmiszer jelentős része, már tettünk a környezetért és a pénztárcánkért is.

Az átgondolt, tudatos pénzhasználat azonban nem csak a környezetnek tesz jót, saját életünket is jobbá tehetjük. Ha nem veszünk meg felesleges dolgokat, akár jobb minőségű, egészségesebb termékeket is megengedhetünk magunknak. Ha kevesebbet költünk, kevesebbet kell dolgoznunk, sőt tudatos vásárlással a vásárlással töltött idő is csökken, így több időnk marad a családunkra, barátainkra, sportolásra.

Hasznos tippek a tudatos(abb) pénzhasználathoz:

1. Mielőtt vásárolni indulsz, készíts bevásárlólistát! A nagybevásárlások során megvásárolt termékek kétharmada ún. impulzusvásárlás eredménye, azaz olyan termékeket veszünk meg, amit nem terveztünk, sőt sokszor nincs is rá szükségünk. Bevásárlólista készítésével – ha tartjuk is hozzá magunkat – jelentősen csökkenthető a feleslegesen megvásárolt – és sokszor a kukában landoló – termékek száma és aránya.

2. Készíts beszerzési tervet! Nagyobb értékű, ritkán beszerzésre kerülő termékek esetén készülj fel alaposan. Járj utána, hogy adott termék esetén melyek a legfontosabb szempontok, olvass vásárlói véleményeket, nézd meg a jótállási és garanciális feltételeket (minél hosszabb a garanciális idő, annál kisebb valószínűséggel romlik el adott áru idő előtt), valamint a javíthatóságot és keresd a legkedvezőbb ár-érték arányú beszerzési lehetőséget.

3. Amit lehet, javíttass meg! Már a beszerzésnél érdemes figyelned arra, hogy adott termék javítható-e, és ha később elromlik, új vásárlása helyett érdemes megjavíttatni.

4. Kövesd nyomon kiadásaidat! Minden hónapban jegyezd fel, hogy mire mennyit költöttél és hónap végén vonj mérleget. Azon felül, hogy így láthatod, mire megy el a pénzed, a kiadások nyomon követése lehetőséget ad arra is, hogy további spórolási lehetőségeket találj.

5. Tegyél félre! Minden hónap elején tegyél félre egy kisebb összeget (pl. a fizetésed 5%-át), és próbáld meg úgy túlélni a hónapot, mintha ez a pénz nem is lenne. Vagy szerezz be egy malacperselyt, és minden hét vagy hónap végén dobd bele a nálad lévő aprópénzt. Mindegy, hogy mennyit teszel félre havonta, lényeg, hogy takarékoskodj, hiszen a kis összeg is több, mint a semmi.

6. Csökkentsd a mennyiséget! Nagyon sok mindenből – pl. tisztítószerek, kozmetikumok – a kelleténél többet használunk. Minden alkalommal használj egy kicsit kevesebb mosóport, mint előtte (egészen addig, amíg még tisztára tudod mosni a ruhákat), kezdd el kétnaponta használni a testápolót (sőt, ha házi készítésű ápoló szappant használsz, egyáltalán nem is lesz szükséged testápolóra), tegyél kevesebb fogkrémet a fogkefére. Így ritkábban ürülnek ki a flakonok, kevesebbet kell belőlük megvenni.

7. Palackos víz helyett igyál csapvizet! Magyarország nagy részén a csapvíz megfelelő minőségű és ízvilágú, és sokkal olcsóbb (és jelentősen kisebb környezetterhelést jelent), mint a palackos víz. (Ld. Milyen vizet igyunk? Palackozott versus csapvíz…)

8. Legyen jól variálható ruhatárad! A legújabb divat követése helyett vásárolj praktikus és tartós, egymással jól variálható ruhákat, így kevesebbet kell öltözködésre költened és szekrényből is elegendő kisebbet venned. 🙂

9. Kérd kölcsönt! A ritkán használt eszközöket – pl. fúró, takarítógép – nem muszáj megvenned, kölcsön is kérheted vagy kikölcsönözheted. Barátaiddal alakíthattok tárgymegosztó közösséget, amelyben közösen használjátok a közösen megvásárolt eszközöket.

10. Intézd tudatosan pénzügyeid! Válassz olyan bankot és/vagy számlacsomagot, amely a Te számla- és bankkártyhasználati szokásaidnak leginkább megfelel, így több ezer forintot spórolhatsz évente. Lehetőség szerint ne vegyél fel hitelt, pláne magas kamatút, ha lehet, inkább halaszd el a vásárlást, így megspórolhatod a banki költségeket és kamatokat. Megspórolt pénzedet tartsd felelős bankban vagy befektetésben, amely nem finanszíroz környezetromboló és kizsákmányoló beruházásokat.

Mit tegyünk a tavaszi fáradtság ellen?

“A vitaminok és a mozgás segít… Ha mégsem, aludjuk ki magunkat!”

tulipanokMiért vagyunk tavasszal fáradtabbak?

Az egyoldalú táplálkozás, a kevés mozgás, a sok téli nátha, valamint az évszakfüggő hormonális változások (több melatonin, azaz az aluszékonyságot erősítő hormon, termelődik télen) a felelős a tavaszi bágyadtságért. A tél végére szervezetünk feléli vitamin és ásványi anyag tartalékait, kiürülnek a C vitamin, D vitamin, magnézium és cink készleteink, mert jellemzően zsíros és nehéz ételeket fogyasztunk a rövid téli nappalok alatt. Ráadásul híján vagyunk a hideg évszakban a szezonális zöldségeknek, gyümölcsöknek.

Mit tehetünk a fáradtság ellen?

  • Élvezzük a napsütést, valamint a friss levegőt!

Fel a rolóval, redőnnyel, reluxával! És, persze, ki a szabadba!
A napfény által több boldogsághormont termel a szervezetünk, hamarabb kiürül az aluszékonyságért felelős hormon. Ilyenkor feltöltődik D vitamin készletünk.

  • Mozogjunk!

Tavasszal bevethetjük magunkat az erdőbe, felpattanhatunk a biciklire, tornázhatunk egy pléden a szabadban. Amellett, hogy felébredünk, még az immunrendszerünket is felpörögtethetjük. Több energiánk lesz a már nem is annyira szürke hétköznapokhoz.

  • Táplálkozzunk megfelelően!

Fogyasszunk sokat az első tavaszi idényzöldségekből: a retekből, salátából, újhagymából, metélőhagymából. Nemcsak, hogy ők a tavasz első hírnökei, az ekkor megfelelő vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazzák. Egyébként is együnk több vitamindús ételt!
Javasolt még a gabonából készült ételek fogyasztása, mert könnyűek és energiát adnak.
Ehetünk több savanyított tejterméket is, melyek lecitint tartalmaznak, ami az idegeinket és a koncentrálóképességünket erősíti.

  • Igyunk többet!

A nappali felmelegedéssel egyre több folyadékra lesz szükségünk.

  • Öltözzünk színesen!

A színek jókedvre derítenek, próbáljuk ki!

  • És végül: ne szégyelljük, feküdjünk le korábban aludni!

Érdemes lehet még a hagyományos kínai orvoslás nyújtotta ötletekből is meríteni, azokat is kipróbálni (például):

„Fésülködjünk”:
Álljunk egyenesen, előre nézzünk!
Ujjainkkal, mint egy fésűvel, a homlokunktól a tarkónkig fésüljük át hajunkat úgy, hogy a fejbőrünkön is végigfussanak ujjbegyeink. Ezt ismételjük kb. 36-szor!

„Mossuk” meg arcunkat:
Dörzsöljük össze száraz kezünket, míg jól felmelegszik. Tegyük a homlokunkra. Húzzuk lefelé az arcunkon, majd a fülünk felé haladva hátra, egészen a tarkónkig. Mintha mosakodnánk.
Ezt tízszer ismételjük!

Lábmasszázs:
Lábszárunk belsejénél kezdjük el a masszázst, folytassuk a külső izmokkal.
Folytassuk az Achilles-ín gyúrásával.
Végül a talpunk következik, masszírozzuk a saroktól a lábujjak felé haladva.