Húsmentes Világnap

Minden évben június második hétfője a Húsmentes Világnap.

A világnap célja felhívni a figyelmet arra, hogy a kevesebb hús fogyasztása és a kiegyensúlyozottabb étrend az egészségünknek és a bolygónak, és hozzájárul egy igazságosabb élelmezési rendszer kialakításához is.

A világ fejlett országaiban a húsfogyasztást tekintve is – sok más területhez hasonlóan – túlfogyasztás van. 2014-es adatok szerint Magyarországon fejenként átlagosan évi 58,6 kg húst eszünk, miközben a dietetikusok által ajánlott egészséges mennyiség évi 30 kg (azaz heti 30-60 deka) lenne. Ráadásul becslések szerint 2050-ig a népesség várhatóan további 30%-kal nő, a föld lakossága el fogja érni a 9 milliárdot. Ezzel párhuzamosan a fejlődő országokban – a gazdasági fejlődés következtében – várhatóan nőni fog az egy főre jutó húsfogyasztás is. (Ennek legfőbb oka, hogy ezekben az országokban a húsfogyasztás ma még nagyon alacsony. A mi egy főre jutó heti több, mint egy kilónkkal szemben a ezekben az országokban jó, ha heti egy kilót az egész (6-8-10 fős) család eszik.)

A hústermékek iránti kereslet ilyen szintű (várható) növekedés esetén egyszerűen nem lesz kielégíthető. Nem áll rendelkezésre ekkora földterület és ennyi erőforrás, aminek felhasználásával a kívánt mennyiséget elő lehetne állítani.

Emellett a hús előállítása környezeti szempontból is rendkívül problémás: rengeteg víz, energia, termőterület, rosszabb esetben vegyszer (gyógyszerek az állatoknak és műtrágya, növényvédő szer a takarmány előállításához) szükséges hozzá.

A világ húsfogyasztásáról és annak hatásairól további információkat itt találsz.

Nem az a lényeg, hogy mindenki örökre lemondjon a húsról. Sőt mi alapvetően az egészséges és kiegyensúlyozott (megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjét, szénhidrátot, zsírokat, rostokat, tápanyagot és vitaminokat tartalmazó) táplálkozás híve vagyunk, úgyhogy egyáltalán nem célunk senkit lebeszélni a húsfogyasztásról vegán étrendre „téríteni”.

A világnap célja – és egyben a mi célunk is megmutatni, hogy mennyire egyszerű egy napra lemondani a húsról. És ha ma túlélted, mi lenne, ha a jövő hónapban vagy jövő héten is tartanál egy húsmentes napot?

Ha csak egyetlen napra lemondasz a húsról, akkor:

  • megtakaríthatsz annyi CO2 kibocsátást, amennyit 388 vízforralónyi víz forralásával bocsátanál ki, illetve
  • 9 ember teljes napi felhasználásának megfelelő vizet,
  • 11g-nyi zsírral (ami kb. 2 teáskanál vajnak felel meg) kevesebbet eszel meg,
  • 90 (2 tartalmas keksznek megfelelő) kalóriával kevesebbet viszel be a szervezetedbe.

Gondolj bele, ha minden hónapban vagy minden héten tartasz egy húsmentes napot, mennyi vizet, felhasznált energiát, kalóriát, sőt akár pénzt spórolhatsz meg!

Ráadásul, ha kevesebb húst eszel, akkor lehetőséged lesz jobb minőségű húsok fogyasztására. Például ketreces csirke vagy nagyüzemi körülmények között nevelt marha helyett fogyaszthatsz háztáji csirke- vagy marhahúst. Kevesebb káros anyag, több tápanyag, és még az állatok életkörülményeinek javításához is hozzájárultál.

Tippek a húsfogyasztás csökkentéséhez:

1.    Csatlakozz a húsmentes hétfő kezdeményezéshez, és tarts hetente egy húsmentes napot.

2.    Helyettesítsd a húst növényi alapanyaggal. Például a cukkinifasírt legalább olyan finom, mint a húsból készült társa, a gomba szintén remekül kiválthatja a húst, de a csilis babot is meg lehet csinálni darált hús nélkül. (Kenyában ezt hívják githerinek :-).)

3.    Próbáld ki a vegetáriánus és vegán konyha remekeit. A vegetáriánus ételválaszték ma már jóval több, mint a rántott gomba vagy rántott sajt és sült krumpli kombó. Egyre több nagyszerű vegetáriánus, illetve vegán étterem és szakácskönyv érhető el, illetve a receptmegosztó oldalakon is egyre bővebb választékot találsz.

4.    Csökkentsd az adagot. Ebédre például egyél kevesebb húst több és változatosabb zöldséggel. Az étteremben kérj fél (zóna) adagot, otthon pedig eleve kisebbre vágd a szeleteket. Sőt ha a felkockázott húst (pl. pörkölthöz vagy raguhoz) a szokásosnál kisebb kockákra vágod, akkor nemcsak gyorsabban elkészül, de kevesebb is fogy majd belőle. (Tuti biztos tipp, kipróbáltuk. 🙂 )

5.    Vacsorára ne egyél húst. Egyes nézetek szerint este (főleg közvetlen lefekvés előtt) nem jó húst enni, mert nagyon megterheli a gyomrot. Ezzel együtt, ez egy jó módszer arra is, hogy csökkentsd a húsfogyasztásod.

6.    Egyél több hüvelyest. A hüvelyesek (bab, borsó, lencse, sárgaborsó, csicseriborsó) nagyon egészségesek és magas a tápértékük,  mégis méltatlanul elhanyagoljuk őket.

7.    Reggelire felvágott, szalámi vagy sonka helyett egyél tojást, zabpelyhet, friss zöldséget, gyümölcsöt, sajtot, túrót. Szerencsére a magyar reggeli választék nagyon változatos, felvágott nélkül is könnyen laktató reggelit tudunk az asztalra varázsolni.

8.    Figyeld meg mennyi húst eszel. Egy hétig minden étkezésnél jegyezd fel, hogy éppen mennyi húst (vagy húskészítményt) ettél. Jó eséllyel meg fogsz lepődni! Próbáld a napi adagot maximum 5-10 dekára csökkenteni.

9.    Egyél kevesebb marha-, és több csirkehúst. A csirkehús előállításának környezeti hatásai kevésbé károsak, mint a marhahúsé. Egy kilogramm csirkehús előállításához jóval kevesebb vízre, energiára és földterületre van szükség, mint egy kilogramm marhahús előállításához.

Hivatkozott adatok és képek forrása: itt, illetve itt.

Nejlonzacskómentes Nap – július 3.

Minden évben július 3-án kerül megrendezésre a Nejlonzacskómentes Nap, melynek célja felhívni a figyelmet az egyszer használatos nejlonzacskók és –szatyrok által okozott környezeti problémára.

no plastic bagA világon percenként egymillió nejlonszatyrot használnak fel, melyek nagy része egyből (20-25 perces használat után) a szemetesben végzi, ám miután kidobjuk, még évszázadokig nem bomlik le. Ráadásul a nejlonzacskók nagy része nem is kerül be a hulladékgazdálkodásba (újrahasznosításra, lerakóra, égetőbe), így közvetlenül a természetes élőhelyeket – erdőket, folyókat, óceánokat – szennyezik

A nejlonszatyrok használatával kapcsolatos (környezeti) problémákról készült korábbi cikkünket itt olvashatod >>

A nejlonszatyor-használattal kapcsolatos tényekről és környezeti hatásokról pedig itt olvashatsz >>

 

A környezetvédelem világnapjára

Favim.com-supermarket-aisle-grocery-store-shopping-cart-475341« Egy szupermarket pénztáránál egy idős asszony műanyag táskát választott, hogy abba pakolja a vásárolt dolgokat. A pénztárosnő szemrehányást tett neki, mondván, nincs tekintettel az ökológiára és ezt mondta neki:

“Az ön generációja egész egyszerűen nem érti a környezetvédelmi mozgalmat. Kizárólag a fiatalok fognak ráfizetni az idősebb generáció miatt, amely elpocsékolt minden erőforrást!”

Az idős hölgy elnézést kérve a mellette álló pénztárosnőtől, így magyarázta:

“Sajnálom, az én időmben, nekünk nem volt ökológiai mozgalmunk.”

Amint csüggedt arccal elhagyta az üzletet, a pénztárosnő  hozzátette:

“Az ilyen emberek, mint ön is, tönkretettek minden erőforrást, persze a mi költségünkre.

Igaz is, önök egyáltalán nem becsülték a környezet védelmét abban az időben!”

Az idős hölgy visszafordulva hozzátette:

„Abban az időben, visszahoztuk a tejesüvegeket, az üdítős- és sörösüvegeket a boltba, ahonnan a gyárba vitték, kimosni, sterilizálni és újratölteni; ugyanazokat a palackokat többször is felhasználtuk.

Abban az időben a palackokat valóban újrahasznosítottuk, de nem tudtunk az ökológiai mozgalomról.

Az én időmben, gyalog mentünk fel a lépcsőn, nem volt mozgólépcső minden üzletben és irodában. Elsétáltunk a sarki boltba. Nem ültünk kocsiba, amikor kétutcányit kellett mennünk.

De igaz, nem tudtunk az ökológiai mozgalomról.

Abban az időben, szappannal mostuk a pelenkákat; nem ismertük az eldobható pelusokat és törlőkendőket.

Odakünn, szárítókötélen szárítottuk a ruhákat, nem pedig az óránként 3000 Wattot elnyelő masinában.

Valóban a szél és a nap energiáját használtuk a ruhák szárítására.

Abban az időben, szisztematikusan újrahasznosítottuk a ruhákat, amelyek egyik testvértől a másikhoz kerültek.

Igaz, nem ismertük az ökológiai mozgalmat!

Abban az időben, csak egy TV volt a házban, nem pedig minden szobában egy. És a televíziónak olyan kis képernyője volt, mint egy pizzás doboz, nem pedig akkora, mint Texas állam.

A konyhában? Azzal voltunk elfoglalva, hogy szakácskodjunk, hogy elkészítsük az ételeket; nem rendelkeztünk ennyi speciális és wattokat nyelő elektromos kütyüvel, hogy könnyedén  elkészítsük azokat.   

amazing-ampulheta-aquecimento-global-art-beautiful-Favim.com-414234Amikor törékeny tárgyakat csomagoltunk, hogy postára adjuk azokat, használt újságokat és vattát alkalmaztunk bélésnek a használt dobozokba, nem pedig hungarocell vagy műanyag buborékokat.

Abban az időben, saját erőnket használtuk fűnyírásra, nem pedig benzines vagy önjáró fűnyírókat.

Abban az időben, fizikai munkát végeztünk, nem volt szükségünk tornaterembe járni, hogy a villamos energiával működő futópadokon futkossunk.

De igaza van: nem ismertük az ökológiai mozgalmat.

Abban az időben, ivókútból ittuk a vizet, ha szomjasak voltunk; nem használtunk halomnyi eldobható műanyag poharat vagy palackot valahányszor inni akartunk.

Tintásüvegből töltöttük a töltőtollakat, ahelyett, hogy újat vettünk volna helyettük; kicseréltük a borotvapengét, ahelyett, hogy minden borotválkozás után eldobtuk volna.

De igaz, nem ismertük az ökológiai mozgalmat.

Abban az időben, az emberek busszal, metróval jártak, a gyerekek biciklivel mentek iskolába a családi autó és az anyukák 24 órából 24 órás “taxiszolgálata” helyett. 

Abban az időben, a gyerekek több éven át megőrizték ugyanazt az iskolatáskát, a füzetek egyik évről a másikra átkerültek, a színes ceruzák, radírok, ceruzahegyezők és egyéb kiegészítők addig tartottak, amíg csak lehetett, nem ám új táska minden évben és június végén kidobott füzetek, új szlogennel ellátott új ceruzák és radírok minden szeptemberben.

De igaz, nem ismertük az ökológiai mozgalmat.

Mindössze egy konnektorunk volt szobánként, nem pedig egy multi elosztó, hogy a mai fiatalok számára nélkülözhetetlen, teljes körű elektromos kínálatot kiszolgálja.

Nos, akkor, ne szarakodj velem a műanyag zacskóddal és a zöld mozgalmaddal!

Az idős hölgynek igaza volt: annak idején, nem ismerték az ökológiai mozgalmat, de minden nap úgy éltek, hogy tisztelték a környezetet.» [1]

 

Abban az időben valóban jobban tisztelték az emberek a környezetet? Vagy csak azért nem használtak mozgólépcsőt, szárítót, óriás monitorú tévét és mindenféle konyhai kütyüket, mert azok még nem is léteztek vagy ha igen, akkor a többség nem tudta azokat megfizetni? A technológiai fejlődés és az életszínvonal-növekedés következtében mindezek az eszközök mára általánosan elfogadottá és széleskörűen használttá váltak, amitől sokkal kényelmesebb lett az életünk. Ugyanakkor a fogyasztói szokások átalakulása jelentős befolyást gyakorol környezetünkre, melynek rövid távú hatásait már mi magunk is (pl. zaj- és légszennyezettség, szélsőséges időjárás), hosszú távú hatásait pedig majd gyermekeink, unokáink fogják igazán érezni. Ezen megváltozott körülmények között nem elég  nagyanyáinkhoz hasonlóan “élni bele a világba”, az ökológiai szemlélet kialakításával, a környezet védelmével tudatosan kell foglalkoznunk, az ökológiai mozgalmat ismernünk kell.

earth-hands-love-peace-tree-Favim.com-285693A június 5-i Környezetvédelmi világnap célja széles körben felhívni a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegíteni az együttgondolkodást és a közös cselekvést, terjeszteni a fenntartható fejlődés eszméjét. Az ehhez kapcsolódó konkrét célkitűzések közé tartozik az energiatakarékosság, a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználása; a megújuló természeti források hasznosítása; a szemét- és hulladékképződés csökkentése, valamint a környezetszennyezés megelőzése. [2]

A környezetre való odafigyelés nem azt jelenti, hogy tekerjük vissza az időt, és éljünk úgy, ahogy nagyanyáink. A fejlődésnek vannak pozitív hatásai, amelyek megkönnyítik, szebbé teszik életünket, ráadásul a megváltozott gazdasági és életkörülmények (pl. a nők munkába állása) miatt ma már nem is tudnánk ugyanúgy élni.

Kis odafigyeléssel, apró „lemondásokkal” azonban nagyon sokat tehetünk. Ha csak a közvetlen pazarlást sikerülne minden háztartásban megszüntetni, már azzal is óriási eredményeket lehetne elérni a környezet megóvása érdekében. Ehhez nincsen szükség nagy lépésekre: elég, ha nem égetjük a villanyt, ha nem vagyunk a szobában; éjszakára áramtalanítjuk a tévét és a számítógépet; megjavíttatjuk a csöpögő csapot; viszünk magunkkal vászonszatyrot vagy kosarat bevásárláskor (ahogy az idős hölgy helyében is tettük volna, mert nem csak az számít, ahogy a múltban éltünk, hanem az is, ahogy a jelenben); odafigyelünk arra, hogy a megvásárolt és előállított összes élelmiszer elfogyasztásra kerüljön és ne a kukában végezze. Mindezek apróságnak tűnhetnek, és háztartásszinten talán azok is, de ha jól belegondolunk, országos, sőt világszinten ezek az „apróságok” multiplikálódnak és óriási változást képesek okozni.

Mi, az alapítvány vezetői és önkéntesei – nem csak a Környezetvédelmi világnapon, hanem az év minden napján – azért dolgozunk, hogy mindez megvalósuljon. Nem vagyunk szentek, nem vagyunk „sötétzöldek”. Nem mondjuk, azt, hogy a környezetet csak úgy lehet megvédeni, ha kiköltözünk a „pusztába”, ahol áram és víz nélkül, magunknak mindent megtermelve élünk, vagy ha fához láncoljuk magunkat. Hétköznapi emberek vagyunk, szeretjük a kényelmet, szeretünk – lehetőségeinkhez mérten – jól élni, de hiszünk abban, hogy a környezetért akkor is lehet tenni, ha nem „mászunk vissza a fára”, hanem a jelenkori körülményekhez igazodva, jobban odafigyelünk. Hiszünk a kis lépések erejében és a fokozatosságban. Hiszünk abban, hogy bármilyen kicsinek tűnik is egy változás, van hatása és érdemes meglépni. Mi eszerint élünk és az alapítvány tevékenysége során ezen tapasztalatainkat osztjuk meg.

Tarts velünk és tegyél Te is a környezet védelméért!

Vaszari Móni, a kuratórium elnöke

[1] A történet forrása: http://www.francianyelv.hu

[2] Forrás: Wikipedia 

 

A Down Világnap alkalmából

Minden szülő vágya, hogy gyermeke épen, egészségesen jöjjön e világra. Ha a baba a születést követően egészséges, akkor hamar feledésbe merülnek az elmúlt 9 hónap kellemetlenségei, az átélt szülés fájdalmai. Azonban, akár e gondolatok megfogalmazása közben is, valahol egy gyermek sérülten születik.

A Down-szindróma az egyik leggyakoribb vele született rendellenesség, minden 600. gyermek ezzel a kromoszóma hibával jön a világra.

Az embernek 23 kromoszómapárja van, összesen 46 kromoszómája, melyből 23 anyai, 23 apai eredetű. A Down szindrómásdowns_chromosome_2 emberek 21-es számú kromoszómájából – hibás sejtosztódás következtében – nem kettő, hanem három fordul elő minden sejtben, ezért a rendellenesség neve: triszómia. Ritkán előfordul, hogy a szám feletti kromoszóma egy másik kromoszómapárhoz kapcsolódik, ekkor transzlokációról beszélünk. A mozaikos Down-szindróma esetében a triszómia a test sejtjeinek csak egy részében áll fenn.

Bármelyik fajtáját is vesszük a Down-szindrómának, a következmények hasonlóak: a gyermek értelmi fejlődése lassabb az átlagosnál, az izomzat renyhébb, az ízületek lazák, növése alacsonyabb. Arcberendezésük jellegzetes Down-baba arc: pici orr, lapos orrnyereg, ferde vágású szem, apró fül, jellegzetes arcpír. Természetükben is vannak közös vonások: őszinte, érzékeny, melegszívű emberek, jó szociális beilleszkedő képességgel. Családjuknak, barátaiknak rengeteg szeretet adnak, számítás, gonoszság számukra ismeretlen fogalmak.

Értelmi képességeiket régebben alábecsülték. Ma már tudjuk, hogy megfelelő módszerekkel „lassan, de biztosan” taníthatóak, legtöbbjük olvasni, írni is megtanítható, szeretettel jól motiválhatóak. Korlátozott értelmi képességüket az egyszerű emberek logikájával, metakommunikációval, érzelmekkel, zenével és tánccal és angyali humorral kompenzálják.

Ezek a gyerekek olyannyira fejleszthetők, hogy segítséggel felnőtt korukra képessé válhatnak az önálló életvezetésre. Azok az emberek, akik kicsit vagy erőteljesen különböznek is a többiektől ugyanúgy szeretnék megmutatni, hogy mit tudnak, mire képesek és bíznak abban, hogy számukra is tartogat szépséget az élet. Ők is vágynak az élet teljességére, az együttlét örömére.

A beilleszkedés-beillesztés nem csak cél, hanem eszköz is, hiszen a sikeres óvodai-iskolai együttnevelés biztosítja a sérült gyermek számára később a legjobban a társadalomba való zökkenőmentes beilleszkedést. A társadalom, a gyermektársak, a szülők, a pedagógusok, a lakóhelyi közösségek pedig megszokják, hogy a másság jeleit viselő gyermekek köztük élnek, így a későbbi befogadás már magától értetődő dolog lesz.

/Írta: Lehner Jutta Christine/

21. századi írástudás – az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja, 2013.

Szeptember 8-át az UNESCO 1965. november 17-én nyilvánította az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napjává, melyet először 1966-ban ünnepeltek. A nemzetközi nap célja, hogy felhívja a figyelmet az egyének, a közösségek és a társadalmak írásképességének fontosságára.

Az írástudás eszméje az évek során jelentős fejlődésen ment keresztül: kezdetben a fogalom kizárólag az írni, olvasni és számolni tudás képességét jelentette, mára azonban a funkcionális írásképességet is magában foglalja. Ugyanakkor az írástudásnak mára egyéb jelentései is kialakultak, melyek elsősorban a tudásalapú és globalizált társadalmak tudáséhségével összefüggő folyamatos tanulási igénnyel állnak összefüggésben.

Az írástudatlanság elleni küzdelem idei nemzetközi napján (szeptember 8-én) a fókusz a 21. századi írástudás és annak hangsúlyozása, hogy az alapszintű írástudáshoz mindenkinek joga van, ugyanakkor az életfogytig tartó tanulás keretében magasabb szintű képességek elsajátítása is szükséges.

Miért fontos az írástudás?

Az írástudás a hosszú távú tanulás, a jólét és a jobb megélhetés alapja, a fenntartható és részvételi fejlődés motorja, alapvető emberi jog, az egyéni képessé tétel (empowerment), valamint a szociális és humán fejlődés eszköze. Az írástudás az alapszintű oktatás kulcsa és elengedhetetlen a szegénység leküzdésében, a gyermekhalandóság csökkentésében, a népességnövekedés megfékezésében, a neme közötti egyenlőség kiterjesztésében, a fenntartható fejlődés, a béke és a demokrácia biztosításában.

A jó minőségű alapszintű oktatás a tanulókat felvértezi az élethez és a tanuláshoz nélkülözhetetlen írástudás képességével; az írni-olvasni tudó szülők nagyobb valószínűséggel küldik gyermekeiket iskolába; az írástudó embereknek jobbak az esélyeik a további tanulási lehetőségek terén és az írni tudó társadalmak hatékonyabban tudnak lépést tartani a fejlődéssel.

„Az írástudás több, mint oktatási prioritás – a jövőbe való befektetés és a 21. században szükséges új képességek elérésének első lépése. Olyan századot álmodunk, ahol minden gyerek tud olvasni és ezt a képességet függetlensége elérésére tudja használni.” – mondta Irina Bokova, az UNESCO Főigazgatója.

Az írástudás jelenlegi helyzete

Az UNESCO legfrissebb adatai szerint a világ felnőtt népességének 84% írástudó, amely 1990 óta 8 százalékpontos növekedést jelent, azonban még így is mintegy 774 millió felnőtt van a világon, aki nem tud írni vagy olvasni.

Az írástudatlanok többsége Dél- és Nyugat-Ázsiában, illetve a szubszaharai Afrikában él, kétharmaduk nő. Az iskoláskorú, de iskolába nem járó gyerekek közel fele – több, mint 28 millió gyerek – 12 (többségében afrikai) országban él: Nigéria, Pakisztán, Etiópia, India, Fülöp-szigetek, Elefántcsontpart, Burkina Faso, Niger, Kenya, Jemen, Mali, Dél-Afrika.

Az írástudatlanság azonban a fejlett országokban is tartós probléma: az OECD adatai szerint 2009-ben minden ötödik európainak – beleértve a magyarokat is – gyenge volt az írástudási képessége, és az OECD országokban mintegy 160 millió funkcionális írástudatlan él (azaz ennyien nem képesek olyan a mindennapi élethez alapvető dolgokra, mint a nyomtatványok kitöltése, útmutatások követése, térképolvasás vagy a gyerekek segítése a házi feladat elkészítésében).

Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója szerint a „helyzet az olvasni és írni tudást még inkább megkövetelő új technológiák és modern tudásalapú társadalmak fejlődésével súlyosbodik”. “Az írástudás az alapvető feltétele a párbeszédnek, a kommunikációnak és az új típusú társadalmakba való integrációnak. A fiataloknak új képességekre van szükségük, ahhoz hogy sikeresek legyenek a munkapiacon: nyelvek ismeretére, kulturális különbségek megértésére, életfogytig tartó tanulásra. Az írástudás kulcstényező olyan a modern társadalmak alapját jelentő képességek megszerzésében, mint a tudás, a személyes kapcsolatok, a tapasztalat és a közösségben élés képessége.”

Írástudás Kenyában

A teljesség igénye nélkül néhány fontos, Kenyára vonatkozó megállapítás az UNESCO által a világnap alkalmából publikált legfrissebb tanulmányból („Oktatást mindenkinek” globális monitoring riport):

„A kenyai nyomornegyedekben például sok gyerek nem reménykedhet abban, hogy szert tehet az alapvető képességekre, egyszerűen azért, mert nincsenek iskolák ott, ahol élnek.”

„Kenyában, ahol Nairobi lakosságának 60%-a nyomornegyedekben él, a középiskolák hiányából fakadó alacsony iskolázottsági szint akadályozza a fiatalokat abban, hogy megfelelő munkát találjanak.”

Kenya egyike annak a fent említett 10 országnak, ahol magas az iskolából kimaradó gyerekek aránya (annak ellenére, hogy a közoktatás elvileg ingyenes); összesen kb. 1 millió kenyai gyerek nem jár iskolába.

„Egy értékelés szerint azok a diákok, akik egyenruhát kaptak, kevesebbet hiányoztak az iskolából -15% helyett 9% volt a hiányzás aránya.”
Forrás és további információk az UNESCO oldalain itt és itt.

Ökológiai Túllövés Napja, 2013

Idén augusztus 20-án – két nappal korábban, mint tavaly – volt az Ökológiai Túllövés Napja.

EOD2013-A_web2Ahogy a bankszámlakivonat megmutatja bevételeinket és költéseinket, a Globális Lábnyom Hálózat is úgy veszi számba a természetes erőforrások és ökológiai szolgáltatások éves rendelkezésre állását, valamint az emberiség által támasztott igényeket. Az eredmény elszomorító: szűk nyolc hónap alatt felhasználtuk azokat a (megújuló) erőforrásokat, amelyeket a természet egy év alatt tud csak előállítani. Azóta „ökológiai hitelből” élünk, amiért egyszer valószínűleg súlyos árat kell majd fizetnünk (nekünk, a gyermekeinknek vagy az unokáinknak).

Az augusztusi Túllövés Napja azt is jelenti, hogy az emberiség jelenlegi fogyasztási szintje mellett kb. 1,5 földre lenne szükség ahhoz, hogy következmények nélkül használjuk a rendelkezésre álló erőforrásokat. A helyzet azonban évről évre rosszabbodik (azaz a túllövés napja minden évben néhány nappal korábban van): 1993-ban még október 21-ére, 2003-ban már szeptember 22-re esett. Ha a trend folytatódik, még jóval az évszázad közepe (2050) előtt kétföldnyi lesz az éves fogyasztásunk.

A tény, hogy a természetes erőforrásainkat gyorsabb ütemben használjuk, mint ahogy azok újra tudnak termelődni, hasonló ahhoz, mint amikor (tartósan) többet költünk, mint amennyi a fizetésünk. Ökológiai „túlköltekezésünk” ára azonban mára egyértelművé vált: az éghajlatváltozás – ami annak az eredménye, hogy az üvegházhatású gázokat gyorsabb ütemben eregetjük a levegőbe, mint ahogy azokat az erdők és óceánok el tudnák nyelni – az egyik leginkább egyértelmű és legsürgetőbb következmény. De emellett számos egyéb negatív hatással is számolnunk kell, olyanokkal, mint az erdők fogyása, fajok megszűnése, a halászat összeomlása, egyre dráguló termékek, hogy csak néhányat említsünk.

Bár a Globális Lábnyom Hálózat adatai – és így a Túllövés Napja – becslésen alapulnak, minden tudományos modell, amely az emberi fogyasztás és a természeti lehetőségek összefüggéseit méri, azt mutatja, hogy az emberiség jóval a lehetőség felett fogyaszt és évről-évre nagyobb ökológiai adósságot halmoz fel. Olyan adósságot, amelynek kamatai – élelmiszerhiány, talajerózió, a CO2 felhalmozódása a légkörben – súlyos gazdasági, társadalmi problémákat és jelentős pénzügyi terheket okoznak az emberiség számára.

Forrás és további információk a Global Footprint Network oldalán.

Az egészség világnapja 2013. – Fókuszban a magas vérnyomás

1947. április 7-én kezdte meg működését a WHO (World Health Organization), az Egészségügyi Világszervezet, az ENSZ intézményeként. A WHO kezdeményezésére, ezen a tavaszi napon emlékezünk meg az Egészségügyi Világnapról, mely minden évben más-más, világszinten kiemelkedő egészségügyi problémát jár körbe. 2013-ban az esemény vezető témája a magas vérnyomás, más néven hipertónia. A téma kiemelt fontosságát jelzi, hogy a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet egy 2009-es cikke szerint a „halálozások közel 50%-át szív-és érrendszeri betegségek okozzák Magyarországon”.

blood-pressure-340x289A WHO hivatalos közleménye alapján, számos tényező csökkentheti, vagy legalább mérsékelheti a magas vérnyomás kialakulását, azonban az első és legfontosabb lépés mindenképpen a prevenció. A megelőzés érdemben csökkentheti azon a betegségek bekövetkezési valószínűségét is, melyek fő rizikófaktora általában a magas vérnyomás (ilyen a stroke, vesekárosodás vagy a szívinfarktus).

Mit is tehetünk a magas vérnyomás kialakulásának elkerülésére? És mit tehetünk, ha már megállapították nálunk a magas vérnyomást? Arizikófaktorokat a WHO közleménye szerint a következő tanácsok betartásával sikeresen csökkenthetjük, vagy normál mértéken tarthatjuk:

  • só bevitelének mérséklése, vagy sószegény diéta
  • túlzott mértékű, a szervezetre már káros alkoholbevitel elkerülése
  • dohányzásról való leszokás
  • kiegyensúlyozott étrend elérése
  • fizikai aktivitás, mozgás, így az erőnlét javítása, mely nélkülözhetetlen a testi-lelki egészség megőrzéséhez.

A WHO ajánlásain túl érdemes rendszeresen, akár napi szinten mérni vérnyomásunkat, továbbá a leolvasott értékeket egy naptárban vezetni. Miért fontos ez? A hipertónia köztudottan alattomos betegség, így több esetben a magas vérnyomás nem érzékelhető (tünetmentes), mégis pusztítja a szervezetünket. Gyermekek esetében legtöbbször véletlenszerűen, vizsgálatok során derül ki. Így fennállhat az a veszély, hogy akkor vesszük észre a magas vérnyomás jelenségét, amikor teljesen váratlanul, súlyos károsodás éri szervezetünket. Nem szabad megvárni, amíg magas vérnyomást alapbetegségként diagnosztizálják, majd ennek eredményeképpen elkezdődik a gyógyszeres kezelés. Saját felelősségünk a megelőzés és az odafigyelés. Mivel a magas vérnyomás elősegíti az érelmeszesedést is (mely számos szívbetegség okozója lehet), így érdemes ilyen irányú rendszeres szűrővizsgálatokra is járnunk. Az érelmeszesedés korai fázisában akár visszafordítható is lehet.

A prevenció fontos, kihagyhatatlan eleme a stressz kezelése és a tartós stressz kerülése. Fontos, hogy mai rohanó életünkben, modern teljesítményalapú világunkban is legyen egy félóra megállás, vagy legalább napi 20 perc csendes pihenő, akár relaxációs gyakorlatokkal. Tudatosan kell figyelnünk a kielégítő mértékű mély alvásra is, mert kevesebb alvással nem feltétlenül spórolunk időt! A regeneráló alvás hiánya (melyet a mértéktelen TV nézés, fiataloknál a mértéktelen internet használat vagy az alvás előtti közvetlen chatelés is okozhat), csökkenti másnapi koncentrálóképességünket és folyamatos fáradságot érezhetünk. A léleknek is muszáj megnyugodnia esténként, így fontos, hogy minden este tudatosan készüljünk az alvásra, összegezzük vagy rendszerezzük gondolatainkban a napi eseményeket, hogy nyugodt, pihentető alvásunk legyen.

Az iparosodott környezettől való eltávolodás, a természethez való időnkénti visszatérés – egy hosszabb-rövidebb kirándulás, séta vagy túra – vitathatatlanul feltölt bennünket energiával, ráadásul kétségtelenül többet is mozoghatunk! Ha esetleg nincsen társaságunk hozzá, akkor számos természetjáró vagy természetbarát klubot is felkereshetünk, melyek rövidebb kirándulások vagy hosszabb túrák szervezésében is egyaránt jártasak.

A WHO 2013-as Egészség Világnapjáról itt olvashatunk (angol nyelven).

Az érelmeszesedés és a káros szabad gyökök közötti kapcsolatról, továbbá a szabad gyökök étrendünkben való kezeléséről számos ötletet ad a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet cikke, melyet szintén érdemes elolvasni.

Ma van az Újrapapír Világnapja

Az Újrapapír (mai) Világnapja a pazarló papírfogyasztásra és az újrapapír termékek használatára hívja fel a figyelmet.

Az újrapapír előállításához nem kell további fákat kivágni, kevesebb energia és kevesebb víz kerül felhasználásra, és mérgező anyagból is kevesebb kerül a környezetbe. Ráadásul a papírhulladék mennyisége is csökken. Tovább>>

A Föld napjáról

Április 22-t nem valamely hivatalos szervezet jelölte ki a Föld napjává (mint pl. az Egészség vagy a Víz Világnapját), hanem civil szerveződésként jött létre. 1970-ben Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató ezen a napon mozgalmat indított el a Föld védelmében, melyhez már akkor 25 millióan csatlakoztak.

A mozgalom 1990-ben vált világméretűvé, azt követően, hogy Denis Hayes és barátai 1989-ben létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a Föld napja megünneplésére ösztönözzenek. Céljuk az volt, hogy az ökológiai válság jeleire – pl. sivatagok terjeszkedése, óceánok szennyezettsége, ózonlyuk, túlnépesedés – felhívják a figyelmet, valamint kezdeményezték, hogy „az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet”.

A mozgalom ma már szinte az egész Földre kiterjed: az idén várhatóan 192 országban ünneplik majd a Föld napját, amelynek keretében mindenhol akciókkal és programokkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.

Magyarországon – sok más országhoz hasonlóan – szintén 1990 óta rendezik meg a Föld napját, és azóta évről évre egyre többen érzik úgy, hogy legalább ezen az egy napon megpróbálnak tenni valamit a környezetért. A Föld napján különböző – elsősorban helyi kezdeményezésű – programokkal várják az érdeklődőket: lehet fát ültetni, vízpartot vagy erdőt takarítani, vannak rajz- és fotópályázatok stb.

Tegyél vállalást és változtasd meg a világot!

„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” – teszi fel a kérdést a Föld napja egyik jelmondata. Ennek szellemében 2012-ben a globális Föld napja kezdeményezés azt a célt tűzte ki célul, hogy egy milliárd vállalást gyűjt össze. Nem világmegváltó kezdeményezéseket várnak, hanem akár olyan apró vállalásokat, amelyeket bárki könnyen megvalósíthat, ugyanakkor élhetőbbé teszik a Földet: „nem folyatom feleslegesen a vizet”, „energiatakarékosra cserélem az izzókat”, „több helyi termelésű élelmiszert eszem”, „Föld napja rendezvényt szervezek” stb.

Csatlakozz Te is és tegyél vállalást a jövőért vagy vegyél részt valamelyik magyarországi rendezvényen!

Forrás: http://fna.hu/ és http://www.earthday.org

Az Egészség Világnapja 2012.

Az Egészség Világnapját minden év április 7-én tartjuk, amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1948-as megalakulására emlékezünk.

Az Egészség Világnapja globális kampány, mely mindenkinek szól azzal a céllal, hogy rávilágítson olyan egyszerű egészségügyi kihívásokra, melyek világméretű hatással járnak. Lehetőséget ad arra, hogy egy-egy kiemelt témában olyan közös kezdeményezések induljanak, amelyek célja az egészség védelme és az egészség megőrzése.

A 2012-es év témájának az „Aktív öregedés”-t választotta a WHO.
(A WHO az Egyesült Nemzetek Szervezetének – ENSZ – egyik szervezete, amely a nemzetközi közegészségügy koordináló hatóságaként működik.)

A növekvő átlagéletkornak köszönhetően a társadalom ún. elöregedése – az idősek arányának növekedése – egyre több országban jelent kihívást. Ennek apropóján 2012-ben az Egészség Világnapja nemcsak arra fókuszál, hogy az egészséges életmód hogyan járul hozzá az életkor növekedéséhez, hanem az idősek aktív társadalmi szerepvállalására és az egészségmegőrzésnek ebben játszott szerepére is fel kívánja hívni a figyelmet.

Az egészséges életmódot sosem késő elkezdeni, ugyanakkor a fiatal-, illetve gyermekkorban elkezdett rendszeres mozgás, kiegyensúlyozott étrend és az egészségünkre való odafigyelés megfelelő alapot jelent az egészséges felnőtt, illetve időskorhoz.